Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár az utóbbi öt évben robbanásszerű emelkedést mutat Kína közvetlen külföldi befektetéseinek értéke, mégis homály fedi annak pontos mértékét és irányát. A kínai kifelé irányuló befektetésekkel (FDI) foglalkozó kutatók kivétel nélkül az adatok átláthatatlanságára panaszkodnak: a kínai állami intézmények által közzétett hivatalos statisztikák szerint például a kínai eredetű FDI több mint felének célpontja Hongkong és a karibi adóparadicsomok. Természetesen e pénzeket valójában részben más országokba irányítják, részben Kínába reinvesztálják. Számos további tényező torzítja a hivatalos adatokat - a statisztika a cégek bevallásán alapul, az adatgyűjtés nem egyezik a nemzetközi szabványokkal, és a tételek között szerepelnek különösen átláthatatlan befektetési formák is -, így a következtetéseket a kínai felvásárlásokról rendelkezésre álló adatokra és kérdőíves kutatásokra alapozzák.
A kínai befektetők érdeklődése elsősorban a regionális, tehát az ázsiai és ausztráliai, valamint a stratégiailag fontos amerikai piacokra irányul, ezenkívül köztudottan aktívan fektetnek be a természeti erőforrásokban gazdag afrikai és latin-amerikai országokban. A befektetők között különösen nagy súlyt képviselnek a hatalmas állami befektetési alapok, például a kínai állami vagyonalap (CIC). A globális válság kezdete óta Pekingben nyilvános vita zajlik arról, hogy érdemes-e eltérni az eddigi gyakorlattól és az amerikai államkötvények vásárlása helyett inkább a külföldi tőkebefektetésekre helyezni a hangsúlyt. A kínai kormány ezzel összhangban tovább lazított a külföldi befektetéseket szabályozó rendeleteken. Ez arra utal, hogy közép- és hosszú távon valószínűleg növekszik a kínai tőkeexport jelentősége. Ennek ellenére a válság kitörése óta a kínai befektetők is óvatosabbak lettek: egy közelmúltbeli kutatás szerint a kínai cégek több mint fele visszafogta külföldi befektetési terveit. Így 2009 első negyedében 3,7 milliárd dollárra esett a kínai cégek elfogadott külföldi projektjeinek értéke, az egy évvel azelőtti 10 milliárddal szemben.
Európában a kínai cégek jellemzően kétféle beruházást részesítenek előnyben: egyrészt a nyugati, hagyományosan fejlett befektetési régiókban vásárolnak részesedést, másrészt zöldmezős beruházásokat indítanak, jellemzően kutatás-fejlesztési területen, amelyek közül számos Kelet-Európában van. Margot Schüller, a német GIGA gazdaságkutató intézet tudományos munkatársa tanulmánya szerint a kelet-európai térségre a kínai befektetők mint egyfajta "hátsó ajtóra" tekintenek, amelyen keresztül bejuthatnak a nyugatabbra lévő elsőrendű piacokra.
