Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mind Oroszország, mind Kína nagy összegű hitelt folyósít Szerbiának - jelentette be Borisz Tadics szerb államfő a Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel folytatott tárgyalásai után. Tadics ugyan nem részletezte az orosz hitel feltételeit, a Bloomberg értesülései szerint azonban a költségvetési hiány okozta gondok enyhítése céljából Szerbia még júliusban folyamodott 1 milliárd euró kölcsönért Moszkvához. Mladjan Dinkics miniszterelnök-helyettes elmondása szerint Kínától 200 millió eurónyi, infrastrukturális fejlesztéseket szolgáló hitelt kapnak jövőre, igen kedvező feltételekkel. A kamat évi 3 százalék, 15 éves törlesztési időszakkal, amely azonban csak a folyósítás utáni ötödik évtől kezdődik. Az idei és jövő évben esedékes költségvetési hiány ellentételezésére Szerbia már több nemzetközi intézménnyel kötött hitelmegállapodást. Az IMF 420 millió eurós kölcsönt biztosít majd, a Európai Bizottság 100 milliót különített el a balkáni államnak, a Világbank 400 millió eurós hitelkeretet biztosított, míg magánbankoktól 90 millióra számít Szerbia. Ehhez járulnak még az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint a Világbank infrastrukturális fejlesztésekre szánt, összességében egymilliárd eurót meghaladó kölcsönei. A szerb jegybank legutóbbi, október közepi hivatalos közlése szerint az ország államadóssága 21,73 milliárd eurót tett ki augusztus végén.
Szerbia az elmúlt évtizedben négyszer csökkentette sikeresen adósságállományát, részben a fejlett hitelező államokat tömörítő Párizsi Klubnak, illetve a nagy hitelintézeteket összefogó Londoni Klubnak folyósított törlesztések, illetve egyes nemzetközi valutaalapi és világbanki kölcsönök határidő előtti visszafizetései révén. Ám ezt a trendet a válság most felülírni látszik, a kilábalás érdekében Szerbia sem kerülheti el adósságállománya növelését.
