Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Olyan témákban kellene előrehaladást felmutatni a ma kezdődő EU-csúcson, amelyekkel egy simán működő intézménynek se lenne könnyű megbirkóznia, nemhogy a szervezeti reformok hiányában lassan lebénuló uniónak. Az előkészületek heteiben a figyelem nagyrészt arra irányult, mi lesz a cseh államfő, Václav Klaus íróasztalán megfeneklett lisszaboni szerződéssel - ettől függ, mennyire lesz működőképes a jövőben a nem 27 tagországra szabott szervezet -, pedig azon kívül is van mivel foglalkozniuk az állam- és kormányfőknek. Az EU-országok pénzügyi felügyeletének új alapokra helyezése és megerősítése a válság nélkül is fontos lenne, de itt legalább maguk osztják be az idejüket az uniós döntéshozók. Jobban szorít a határidő a globális klímaegyezménynél: a klímaváltozással foglalkozó koppenhágai konferenciát akkor is megtartják december 7-18. között, ha az uniós országok nem tudnak addigra megegyezni, hogyan járuljanak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.
Az EU már korábban világossá tette, hogy a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyvben foglaltakon túlmenően vissza akarja fogni a szén-dioxid-kibocsátást, és azt is, hogy ehhez, valamint a klímaváltozás hatásainak elviseléséhez anyagi támogatást nyújt a fejlődőknek, tovább azonban nem léptek - az unión belül sincs teljes egyetértés e témakörben. Az Európai Bizottság (EB) szeptemberben bemutatott egy tervezetet, amely szerint az uniónak évi 2-15 milliárd euró közti összeggel kellene támogatnia klímaügyben a fejlődőket. Az unió egy része arra is kész, hogy 2013 előtt előfinanszírozást nyújtson, kilenc kelet-európai tagország - az élen Lengyelországgal - azonban ezt csak önkéntes alapon tenné meg. A kilencek álláspontját az is befolyásolhatja, hogy mi lesz a felhasználatlan kibocsátási kvótájukkal (AAU); a rendszerváltást követően ezen országokban leépült az ipar - emlékeztetett az euractiv -, így nem használták ki a kvótamennyiségüket. Lengyelország azt szeretné, hogy 2012 után is eladhassa maradék kvótáit, Németország viszont azt, hogy az összes felhasználatlan AAU-t töröljék. Elképzelhető, hogy az EU a "last minute" megoldást választja, vagyis a december 10-11-ei csúcson jutnak majd megállapodásra. Ez azért is fontos volna, hogy az unió demonstrálhassa: cselekvőképessége birtokában van, bele tud még szólni a globális folyamatok alakulásába.
