Világszerte összesen már több mint 10 ezer milliárd dollárt költöttek a gazdasági válság kezelésére a kormányok - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) napokban ismertetett jelentésében. A fejlett országok 9,2 ezer, a feltörekvők 1,6 ezer milliárd dollárral járultak hozzá a gazdaság ösztönzéséhez - derül ki a részletes statisztikákból.
Az USA törvényhozói - az intézkedések tartalmáról és az átcsoportosítandó pénzügyi forrásról folytatott éles vita után - februárban szavaztak meg egy 787 milliárd dolláros csomagot, amely nagy részben adócsökkentésen, az egyes tagállamoknak nyújtott segélyeken, ipari és infrastrukturális beruházások támogatásán alapul. A csomag értékelése megosztja a döntéshozókat: a republikánusok máig igen kritikusan nyilatkoznak az intézkedési tervről, mondván, az nem teremtett új munkahelyeket, a kereslet fellendítését megcélzó lépések pedig nem bizonyultak elegendőnek a gazdasági növekedés újraindításához. A csomag nem négy hónapra, hanem két évre szól, így a hosszú távú hatásai csak később válnak érezhetővé, több ezer infrastrukturális projekt az év hátralévő felében indul majd be, sok száz új munkahelyet teremtve - reagált július közepén a vádakra Barack Obama. Az amerikai elnök szerint a február óta végrehajtott intézkedések nélkül a költségvetés hiánya a mai duplájára rúgna, s több tíz ezer dolgozóval többet bocsátottak volna el az elmúlt hónapokban. Július elején Obama gazdasági tanácsadója egy második ösztönző csomag bevezetésének lehetőségét is felvetette, újabb heves vitákat váltva ki a gazdasági szakemberek közt.
A kínai vezetés GDP-arányosan az ország bruttó hazai termékének 20 százalékát áldozta válságkezelésre, szemben az Egyesült Államok 5 százalékával. A 4000 milliárd jüanos (585 milliárd dollár) csomag a pénzügyi rendszer likviditásának biztosításán túl elsősorban a befektetések ösztönzésére, a belső kereslet fellendítésére, tömegek számára munkát biztosító infrastrukturális építkezésekre és az export szűkülésével sújtott ágazatok megtámogatására helyezte a hangsúlyt. Az idénre tervezett "akcióterv" igen hatékonynak bizonyult, ám a biztató adatok ellenére a Világbank júniusban újabb ösztönzők szükségességére hívta fel a figyelmet. Az IMF szintén a fiskális stimulus fokozását, valamint a jüan leértékelését javasolja az országnak.
A Boston Consulting Group (BCG) válságkezelő intézkedéseket felvonultató rangsorában első helyet szerző német ösztönző csomag 2010 végéig 50 milliárd eurót forgat a gazdaságba, ennek nagy részét építőipari vagy infrastrukturális beruházásra, a bajba jutott iparágak támogatására és a belső kereslet ösztönzésére fordítják. A BCG többek közt a protekcionista intézkedések elkerülésére törekvést, a hosszú távú fenntarthatóságot, valamint a kutatási és oktatási ágazatok implementálását is értékelte.
Az ösztönző csomagok kapcsán a szakértők gyakran figyelmeztetik a kormányokat, hogy a gazdaság talpra állításának hevében ne feledkezzenek el az államháztartás hiányának kordában tartásáról sem. Az IMF számításai szerint a G20-országok átlagosan 10,2 százalékos deficitet fognak felhalmozni idén, a legnagyobb lyuk az Egyesült Államok (13,5 százalék), Nagy-Britannia (11,6 százalék) és Japán (10,3 százalék) költségvetésén keletkezik, de az Európai Unió tagállamainak döntő többsége is jócskán túllépi majd a megengedett háromszázalékos deficitcélt.
Szerencsi Ágnes