Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Cseh Köztársaság elszalasztotta a lehetőséget, hogy féléves uniós elnökségével növelje tekintélyét az EU-ban és olyan politikai tőkét halmozzon fel, amelyet később a döntések befolyásolására válthat - állapítják meg egyöntetűen a CTK cseh hírügynökség által megkérdezett szakértők a megbízatás mai lejárta alkalmából. Ezzel az értékeléssel még Mirek Topolanek volt miniszterelnök is egyetért, akinek kormányát éppen az elnökség idejének felénél buktatta meg az ellenzék. A legnagyobb gondot azonban nem a kormányváltás jelentette, hanem a cseh politikai erők megosztottsága, illetve egyes politikusok nehézfejűsége - állítja Jana Reschova elemző. Václav Klaus államfő például nem hajlandó aláírni a lisszaboni szerződést, pedig a parlament mindkét háza áldását adta rá. Emellett megtagadta, hogy a prágai királyi várban lévő rezidenciája elé felhúzzák az uniós zászlót. Sokat ártottak az elszólások is, elsősorban Topolanek megjegyzése, aki a pokolba vezető útnak minősítette az Obama-adminisztráció gazdaságélénkítő programját. Szakértők egyedül a januári orosz-ukrán gázkrízis kezelését és a Nabucco vezetékről szóló tárgyalások lendületbe hozását tartják a cseh elnökség sikerének. A prágai belpolitika turbulens voltának bizonyítéka, hogy a szociáldemokrata párt fel akarja függesztetni Klaust, mert így lehetővé válna, hogy helyette Jan Fischer kormányfő írja alá a lisszaboni megállapodást. Az államfő ideiglenes elmozdításához a 81 tagú szenátus 41 képviselőjének aláírására lenne szükség. A kezdeményező pártnak 26 képviselője van a felsőházban, ám mivel a 35 fős csoporttal rendelkező konzervatív párt az általa vezetett kormány márciusi megbuktatása óta antilisszabonistává vált, Klaus valószínűleg a helyén maradhat.
