Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Horvátországnak nem okoz komoly fejtörést adósságának finanszírozása, még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy számos szomszédja a nemzetközi pénzintézetektől vett fel hitelt tartozásai törlesztésére - jelentette ki Boris Vujcic, a jegybank elnökhelyettese a hét végén. Vujcic ezzel jelezte, hogy a bank megítélése szerint nem változott a helyzet április óta, amikor főnöke, Zeljko Rohatinski jegybankelnök közölte: akármilyen mértékben is zuhan az ország GDP-je idén, nem fognak nemzetközi segítséget kérni a pénzügyi krízis enyhítéséhez.
A horvát devizaadósság a GDP 83 százalékéra nőtt az elmúlt hónapokban, ám a kormány május végén sikeresen bocsátott ki 750 millió euró értékben államkötvényeket és a jegybank is pumpált némi plusz likviditást a pénzügyi rendszerbe a pénzkínálat növelése céljából. Vujcic az év végéig nem lát kockázatot a finanszírozásban, a küladósság arányának növekedéséért pedig a viszonyítási alap, a GDP csökkenését teszi felelőssé. Ugyanakkor Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland Plc stratégiai elemzője egy héttel ezelőtt azt jósolta, hogy Horvátország már a közeljövőben kisegítő hitelért fog folyamodni az Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz.
Az első negyedéves GDP-adatot ugyan csak ma teszik közzé, ám a Világbank várakozása szerint 5,8 százalékkal zsugorodott az ország gazdasága 2008 január-márciusához képest. Az ország legfontosabb gazdasági partnere, a szomszédos Szlovénia 8,5 százalékos zuhanást szenvedhetett el, ami a balti országok GDP-csökkenése után a negyedik legrosszabb adat az EU-ban. A jegybank becslése szerint idén négy százalékkal eshet össze a horvát GDP a 2,4 százalékos tavalyi növekedés után. Az ipari termelés már a negyedik egymást követő hónapban csökkent májusban, amikor éves összehasonlításban 7,3 százalékos visszaesést regisztrált a zágrábi statisztikai hivatal.
A jegybank a tapasztalatok szerint keményen kézben tartja a kuna árfolyamát. Jellemzően nem az alapkamatot változtatják, hanem valutaeladásokkal és -vételekkel próbálják szabályozni a nemzeti valuta euróhoz viszonyított értékét. Az alapkamat 2007 vége óta 9 százalékon áll.
Vujcic elismeri, hogy az országnak árt az EU-csatlakozási tárgyalások megrekedése. A szlovén-horvát határviták rendezetlensége miatt a tervekkel ellentétben várhatóan nem sikerül az év végére befejezni a csatlakozási tárgyalásokat, ami káros ugyan, de a fejleményre már számítottak a piacok, s ezért a jegybank alelnöke szerint azt már az elmúlt hónapokban beárazták a várakozásaikba.
