A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
Az 1987-ben alapított Addax arról ismert az iparágban, hogy szívesen tevékenykedik politikai okokból kockázatos térségben, részt vesz például nyugat-afrikai tengerparti olajlelőhelyek kitermelésében és az első külföldi vállalatok között jelent meg Irakban.
A londoni és a svájci tőzsdén jegyzett cég Nyugat-Afrikában a legnagyobb független olajtermelő, az elmúlt időszakban feltűnő sikereket ért el Nigériában, ahol polgárháborús viszonyok között működnek a vállalatok. Irakon belül a kurd autonóm területen szerzett kitermelési jogot az Addax. A társaság tavaly naponta átlag 136,5 ezer hordó olajat termelt ki, ami a napi nyolcmilliós kínai szükséglet 1,7 százaléka - derül ki a BP statisztikai adataiból.
Ennek megfelelően nem is a megszerzett vállalat nagysága ad jelentőséget a Sinopec felvásárlásának, hanem az, hogy a kínai cég elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy politikailag különösen labilis térségekben működtessen vállalkozást, ahová a nyugati olajvállalatok nem teszik be a lábukat. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a világ legnépesebb országának nyersanyag-kitermeléssel foglalkozó nagyvállalatai egyre nagyobb étvággyal vetik rá magukat a külföldi befektetésekre. Éveken át hatott ugyanis például a Cnooc Ltd. kudarca, amelynek az amerikai kormány nyomására 2005-ben el kellett állnia az Unocal Corp. 18,5 milliárd dollár értékű felvásárlásától.
Tavaly óta azonban megváltozott a helyzet, miután a Peking, látva, hogy a válság miatt sok vállalat piaci értéke irreálisan alacsonnyá vált, külföldi befektetésekre biztatta az ország nagyvállalatait. Hogy hátszelet adjon ehhez, a kormány az elmúlt fél évben több mint 45 milliárd dollár hitelt helyezett ki Oroszországban, Brazíliában, Venezuelában és Kazahsztánban, amelyekért cserébe hosszú távú olajipari szerződéseket kötött.
