Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Több mint harmincöt évvel azután, hogy Irak államosította olajiparát, a kormány pályázaton akarja értékesíteni több lelőhely kitermelési jogát. Ha minden a tervek szerint halad, akkor az első fordulóban hat művelés alatt álló helyen jelenhetnek meg külföldi vállalatok, amelyektől azt várják, hogy korszerű technológiájukkal felgyorsítják az olajkincs kiaknázását.
Az iraki homok alatt rejtőzik a világ egyik legnagyobb kőolajtartaléka, a bizonyított készletek nagysága 115 milliárd hordó, ám a kitermelés igencsak hullámzó. A nyolcvanas évek végén naponta hárommillió hordónyi olajat hoztak felszínre, ami a Kuvait iraki megszállását követő embargó miatt ennek tizedére esett. A kilencvenes években sikerült feltornászni a termelést, ám a második Öböl-háború ismét visszavetette az olajipart, amelynek teljesítményét a háborús kalandok mellett az elhanyagolt technológia is fékezi. Külföldi segítséggel négy-öt év alatt napi négymillió hordóra akarják emelni a kitermelést.
A bizonytalan politikai helyzet ellenére 120 vállalat jelezte érdeklődését a pályázat iránt, amelyre a hónap végéig kell benyújtani az ajánlatokat. Az amerikai Exxon Mobiltól és az orosz Lukoiltól kezdve a holland-brit Shellen és az olasz ENI-n át a kínai China Petroleumig és a szingapúri Sinopecig mindenki indulni akar, aki számít az ágazatban. A kijelölt lelőhelyeken 43 milliárd hordó olaj várja, hogy a felszínre hozzák, a termelést végző cégeknek a terv szerint díjat kell majd fizetniük az államnak a jövedelmező tevékenység jogért. A jelentkezők közül azok kerülhetnek nyerő helyzetbe, akik a legjobb anyagi feltételeket ígérik.
A tender azonban nem fog simán menni, ugyanis az iraki politikai csoportok máris a pályázat elhalasztását követelik. A parlamenti képviselők egy része szerint a koncessziók külföldi kézbe adása nem törvényes, továbbá túlságosan kedvező feltételekkel adja a jelentkezők kezébe a kitermelési jogokat. Többen az illetékes miniszter, a Szaddám-rezsim idején meghurcolt, a börtönből Iránba szökött, majd az emigrációból a 2003-as amerikai invázió után hazatért Husszein al-Sahrisztani lemondását követelik. A 66 éves atomtudós 2006 óta vezeti az olajipari minisztériumot, híres megvesztegethetetlenségéről, s eddig azzal vádolták, hogy túl lassan készíti elő az olajkitermelés fellendítését, ami veszteséget okoz az országnak. (Tavaly például kihagyták a júliusban 147 dollár/hordó árral tetőző olajrallyt.) A miniszter rendet tett a korrupció alatt nyögő tárcánál, ami szintén sokak érdekeit sértette, meggyőződése szerint külföldi technológia bevonása nélkül nem lehet növelni az olajkitermelést és ezzel az állam bevételeit. A többszereplős politikai, jogi és gazdasági pókerjátszma kimenetele ma még nem látható.
