A litván gazdaság 16 százalékkal zsugorodik 2009-ben, amint az exportpiacok összeomlása és a hitalszűke két irányból szorítják az országot - közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF). "Kihívásokkal teli út áll előttünk, amely folyamatos intézkedéseket kíván a költségvetési, pénzügyi fenntarthatóság érdekében" - fogalmazott Catriona Purfield, a washingtoni székhelyű intézet küldöttségének vezetője Vilniusban. Érdekes módon az IMF-nél is borúlátóbb a litván pénzügy, a tárca vezetője ugyanis 18,2 százalékos GDP-zuhanásra számít idén.
Lettország, Litvánia és Észtország az Európai Unió legsúlyosabb recessziójával küzd, egyúttal a feltörekvő régiók legnagyobb gazdasági visszaesését élik át - közölte hétfőn a Világbank. Egyelőre szomszédai nem kényszerültek követni Lettországot abban, hogy segélyhitelt kérjenek az IMF-től. Ehhez azonban a komoly lépéseket kell tenniük, a litvánoknak például két éven belül 3 százalék alá kell szorítaniuk a GDP-arányos költségvetési hiányt, és a GDP 7 százalékát kitevő kiadáscsökkentést kell végrehajtaniuk - jelentette be Andrius Kubilius miniszterelnök. Litvánia egyébként 2012-ben szeretné bevezetni az eurót. A költségvetés hiánya idén a GDP 6-7 százalékára rúghat Litvániában.
Litvánia idén immár a kiadáscsökkentés második körét tervezi, az első intézkedéssorozat eredményeit éppen hétfőn vitatják meg a parlamentben. A már bevezetett intézkedések, így a 2 százalékos áfaemelés 21 százalékra, alaposan visszavágták a szociális juttatásokat és 9,5 százalékkal csökkentették a béreket. Az ország idén már 7 százalékkal mérsékelte a GDP-arányos költségvetési költést, ami az IMF dicséretét is kiváltotta.
Lettország, Fehéroroszország és Bulgária nem rendelkezik elegendő nemzetközi tartalékkal adósságaik fedezésére idén, és elképzelhető, hogy "hivatalos forrásokat" kell megcsapolniuk tőkeigényeik érdekében, vagy tovább csökkenteni a kiadásokat - mondja a Világbank. A rövidtávú lett adósság 2,5-szerese a 3,9 milliárd dolláros tartalékoknak, Fehéroroszország pedig közel 3-szor akkora rövidtávú adóssággal bír, mint amekkora a devizatartaléka; Bulgária esetében a 16 milliárd dolláros készlet nagyjából lefedte a legsürgetőbb adósköveteléseket.
Az egész kelet-európai régió idei külső finanszírozási igénye közel 300 milliárd dollárnyi rövidtávú adósságot tartalmaz a Világbank szerint. A térségben csak Oroszország áll olyan jól a Világbank szerint, hogy tartalékaiból, vagy költségvetési többletéből képes lenne finanszírozni egyébként ugyancsak magas rövidtávú adósságait a külső források igénybevétele nélkül is.
