Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Deutsche Bank (DB) elemzői szerint a balti országokon csak valutájuk leértékelése segíthet, mert ez javítaná versenyképességüket és ezzel GDP-növekedési kilátásaikat - idézte a bank jelentését a Baltic Course internetes portál. A gyógymódot különbözőképpen kell alkalmazni Lettországon, illetve Észtországon és Litvánián, mivel az utóbbiak úgynevezett valutatanácsi rendszert alkalmaznak, amelyben a nemzeti fizetőeszközt rögzített árfolyamon váltják át euróra. Lettország esetében először célszerű lenne a devizahitelek átváltása latra, majd ezt követhetné a nemzeti valuta leértékelése. Ha a két másik balti ország nem akarná követni a náluk egyébként nagyobb bajban lévő Lettországot, akkor az utóbbi valutájának leértékelésével egyszerűen rá kell szorítani Észtországot és Litvániát a korona és a litas leértékelésére - vélik a DB szakértői.
A balti országok alapvető problémája a túlzott hitelfelvétel, a gyenge versenyképesség és az engedékeny fiskális politika. A térségben az elmúlt években túl gyorsan növekedett a kölcsönök állománya, a hitelfeltételek fellazultak, ami lehetővé tette egy ingatlanpiaci buborék kialakulását. A versenyképesség azért gyenge, mert a bérek és az árak gyorsan emelkedtek, továbbá a munkaerőpiac túl gyorsan vált éretté. Ezzel egyidejűleg - szemben a többi kelet-európai vagy az észak-európai országokkal - a három balti állam nem tette lehetővé valutája leértékelődését, pedig a közgazdasági álmoskönyvek egyszeregye szerint a versenyképesség javításának ez a legjobb eszköze.
Szerencséjük ugyanakkor, hogy a fiskális lazaság ellenére nem emelkedett adósságállományuk, így ennek növelése terhére kölcsönökhöz juthatnak a devizahitel-állomány kiváltásához. Ehhez támogatást kellene kérniük a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), illetve az Európai Uniótól. Felmerülhet persze ellenérvként, hogy miért kellene az adófizetők egész táborának megfizetnie egyes hitelfelvevők felelőtlenségének árát. Csakhogy a kormányok éveken át nem tettek semmit a devizaadósságok növekedése ellen, az adósok kisegítésének elmulasztása pedig még nagyobb gazdasági bajokhoz, szociális robbanáshoz vezethet - érvel a DB jelentése.
A külföldi pénzintézetek készséget mutatnak a segítségre: a svéd Riksbank 10 milliárd svéd koronás (1,27 milliárd dollár) hitelcsomagot nyújt az észt jegybanknak, Finnország, Svédország, Norvégia és Dánia részt vesz a Lettországot támogató, IMF által vezetett hitelezőcsoportban. A cselekvés sürgető voltára utal ugyanakkor, hogy a DB prognózisa szerint a lett, a litván és az észt GDP idei csökkenése egyaránt meghaladhatja a 20 százalékot.
Valdis Dombrovskis lett miniszterelnök külföldi tudósítóknak elmondta, hogy a lett lakossági hitelek 85 százaléka euróalapú, így átváltásuk és a lat leértékelése óriási problémát okozna a hitelfelvevőknek. Határozottan kijelentette, hogy szó sem lehet a nemzeti valuta leértékeléséről - a gazdasági stabilizációs program a lat stabilitására épül és a jegybank rendelkezik az annak megvédéséhez szükséges valutatartalékkal.
