Ugyan egyre több ország képviselője fordult az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéhez (WHO) azzal a kéréssel, hogy vizsgálja felül a járványriasztás elrendelésére vonatkozó álláspontját, az A/H1N1 vírus terjedése Japánban elég ok lehet az egészségügyi szakértőknek ahhoz, hogy a jelenlegi ötös riasztási fokozatot a legfelső szintre emeljék a most zajló genfi csúcsértekezleten. A riadókürt megfújását a tengerentúli kutatók megfigyelései is sürgethetik: az amerikai járványügyi hatóságok adatgyűjtéséből ugyanis kitűnik, hogy a betegség a szezonális influenzavírusoknál jóval nagyobb arányban támadja meg a fiatalabb korosztályba tartozókat.
A pánikhelyzettől tartó politikusok hétfőn azzal fordultak a WHO főigazgatójához, Margaret Chanhoz, hogy ne a kiterjedtsége, hanem veszélyessége, azaz a halálozási ráta alapján ítélje meg a kór súlyát. A korábban ismeretlen vírus mostanra ugyan a világ két különböző régiójában is felütötte a fejét - azaz eleget tesz a hatos riasztási fokozat kiadásához szükséges feltételeknek, hiszen a mexikói és egyesült államokbeli felbukkanását követően a múlt hét vége óta már Japánban is terjed -, ám a szakértők szerint a vírus veszélyessége továbbra is enyhe.
A WHO főigazgatója biztosította a politikai vezetőket arról, hogy kérésük nem talál süket fülekre, egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenleg alacsony halálozási arányt mutató vírus természete gyorsan változhat. "Meglehet, a vírus adott nekünk némi türelmi időt, ám nem tudhatjuk, ez meddig tart majd. Senki nem állíthatja biztosan, hogy ez már nem a vihar előtti csönd-e" - mondta Chan az AP-nek nyilatkozva. A vírus veszélyességére utal a kutatók szerint az is, hogy a szezonális influenzákkal ellentétben nem a csecsemőkre és az idősekre jelent a legnagyobb veszélyt, hanem a fiatal korosztályban szedi leginkább áldozatait.
Már úton az orvosság, de jut-e belőle mindenkinek?
A WHO genfi találkozóján egyúttal döntés születhet az influenza elleni vakcina gyártásának megindításáról is. Sajtóértesülések szerint a Sanofi-Aventis, a GlaxoSmithKline és a Baxter International lehetnek a legesélyesebbek arra, hogy megbízást kapjanak a gyógyszer gyártására, amelyre a fejlett országok többsége már most előrendeléseket adott le - írta a Reuters. A hírügynökség emlékeztetett: két olyan szezonális influenza elleni vakcina is forgalomban van jelenleg, amely a betegség kialakulásának első 48 óráján belül képes a kórokozót ártalmatlanítani. Szakértők szerint a gyógyszerek megléte miatt is túl korai volna egyelőre beindítani az új vakcinák gyártását.
Az ENSZ vezetése kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az esetleges globális járvány során legnagyobb veszélynek kitett rétegek - a fejlődő országok szegényei - megfelelő védelem nélkül maradhatnak abban az esetben, ha a pánik megelőzésére a fejlett országok kormányai pánikszerű vakcina-felhalmozásba kezdenek. A fejlődő országok képviselői abban bíznak, hogy megfelelő nemzetközi támogatás mellett biztosíthatják országaik védelmét a járvány pusztítása ellen. (A tény, hogy Afrikában eddig nem azonosították az A/H1N1 vírust, ugyanúgy lehet annak az eredménye, hogy a kontinenst eddig elkerülte a járvány, mint annak, hogy megfelelő diagnosztikai eszközök híján eddig nem sikerült annak terjedését tetten érni.)
Csak semmi pánik!
A pániktól tartó országok - Mexikó, Nagy-Britannia, Kína, Egyiptom, Svájc és az Arab Emírségek - politikusai most azért lobbiznak Genfben, hogy a globális járványveszély kihirdetésének gazdasági körülményeit elkerüljék. Ahogy arra már az IMF 2006-ban elkészített tanulmánya is rávilágít, egy világszintű influenzajárvány komoly kiadásokkal jár, nem is beszélve a vészhelyzet miatti leállásokról és a várható munkaerő-kiesésről.
A kereskedelmi és utazási korlátozások bevezetése költséges - mondják a politikusok, akik a világszintű járvány kihirdetését követő esetleges tömeghisztériáról tartanak. A döntéshozók szerint a vészharangok megkongatását követően az egyiptomi disznómészárlásokhoz hasonló esetek is gyakoribbá válhatnak. Az Egyesült Államok belbiztonsági minisztériuma szerint a járvány fokozódása esetén számítani kell az egészségügyi rendszer túlterheltségére is.
A vírus gócpontjának tartott Mexikóban napokra leállt az élet azt követően, hogy lábra kapott a járvány, az Egyesült Államok egészségügyi szakértői pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy szokatlanul magas a serdülőkorú és fiatal felnőtt betegek száma. A New York-i iskolabezárások is intő jelek lehetnek a vírus veszélyességével kapcsolatban - érvelnek a tengerentúli szakértők, akik szerint egy szezonális influenzajárványhoz mérten kifejezetten magas az 5-17 éves fiatalok körében tapasztalt fertőzésarány, ráadásul a fiatal szervezeteket különösen aggresszívan támadja a vírus.
Romló kilátások
Bár az észak-amerikai szezonális influenzajárvány a tapasztalatok szerint májusra általában lecseng, az A/H1N1 megjelenése ezt a trendet is felborította. Az amerikai katasztrófavédelem (CDC) szakértői szerint csak a jéghegy csúcsát látják a tengerentúlon - becslések szerint mintegy százezer megbetegedéssel lehet számolni a jelenlegi hivatalosan is megerősített 5123 helyett, és a halálos áldozatok száma is minden bizonnyal meghaladja a már ismert hatot.
A legújabb kutatások alapján a szakértők azon töprengenek, hogy a fiatalok körében azért lehet magasabb a megbetegedési arány, mert az idősebbek szervezetében már működhet egy olyan védelmi rendszer, amelyet még jóval korábban, egy a jelenlegi vírushoz hasonló régebbi járvány során épülhetett ki. Ha ez így volna, az a járvány szezonális mivolta mellett lehetne érv.
Mások viszont úgy gondolják, hogy az idősebbeket eddig egyszerűen nem érte el a vírus, hiszen kevesebbet utaznak és kevesebbet érintkeznek másokkal.
Legutóbb 1968/69-ben jeleztek globális méretű influenzajárványt, ezt megelőzően 1957/58-ban, illetve 1918/19-ben pusztított világszerte az influenzavírus korábban nem ismert formája.
