Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jonathan Stern, az Oxford Institute for Energy Studies úgy látja, javultak az európai Nabucco gázvezeték megépítésének esélyei. Sajátos módon ezt éppen arra alapozza, hogy az elmúlt időszakban jelentősen visszaesett a kereslet a gázra és zuhant az energiahordozó ára.
A közép-ázsiai térséget és Európát összekötő csőkígyó két legfőbb gyenge pontja az, hogy sikerülhet-e elegendő gázt pumpálni az évi 31 milliárd köbméter kapacitású vezetékbe, illetve, hogy Törökországgal mint fontos tranzitoroszággal meg lehet-e állapodni a tranzit feltételeiről.
Az előbbi esélyei azért javultak, mert a Gazprom - szemben az egy évvel ezelőtti helyzettel - a romló feltételek miatt immáron nem akarja felvásárolni az összes türkmén és azeri gázt, így a forrás biztosíthatónak látszik. Emellett a türkén kormányt felbosszantotta, hogy az április 9-ei vezetékrobbanás miatt szünetelt a szállítás, s így a nyakán maradt a Gazprommal leszerződött gáz egy része.
Az orosz cégóriás az elavult türkmén vezetékrendszer okolta a balesetért, ám Türkmenisztán úgy látja, az orvosolhatná gondjait, ha különböző vevőknek szállítaná energiahordozóját, s ezzel csökkentené egyoldalú függését.
Stern szerint mindezek nyomán olyan helyzetben van Európa, amilyet remélni sem mert korábban. Kihasználhatja a Gazprom és az érintett országok megromlott viszonyát. Gondok persze még maradtak bőven.
Péládul mivel nem világos a Kaszpi-tenger hovatartozása, így nem tudni, kivel kell megállapodni a Nabucco tengerfenékre fektetendő szakaszáról. Az uniós politikusok csak remélik, hogy júniusra megállapodhatnak Törökországgal a tranzitról - Ankara hajlott belekeverni uniós felvételét a Nabucco-feltételek közé.
Pénteken Prágában Nabucco-csúcsértekezlet kezdődik, amelyen először vesz részt minden érintett fél. Azerbajdzsán és Türkmenisztán is képviselteti magát.
