Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Portfolio.com közgazdász professzorok és gazdaságtani szakszerzők bevonásával készítette el a húsz legjobb és legrosszabb vállalatvezetőt rangsoroló listáját, figyelembe véve az üzleti döntéshozók által teremtett vagy elpusztított értékeket, az újításra és a hatékony vállalatvezetésre, vagy annak hiányára utaló jeleket. Az összeállítás nem egyszerűen a tőkefelhalmozásban, vagy az irányított vállalat részvény-árfolyamának feltornászásában jeleskedő vezetőket vette számba. A szakértők szerint a figyelemre méltó újítások épp úgy naggyá tehetnek valakit, mint az üzleti filozófia egy-egy személyhez köthető fordulatai, de a (társadalmilag is elfogadható) jó döntések szintén elévülhetetlen érdemeket szerezhetnek egy-egy vezetőnek.
A legjobbak
1. Vezessetek - mondta Henry Ford, és Amerika hallgatott a szavára. A T-model és a tömeggyártás atyja olcsó négykerekűivel máig olthatatlan vágyat keltett az Egyesült Államok lakóiban az autók iránt. A gyártósorok mellé állított alkalmazottait is jól megfizette, és bár üzletét mindössze 28 ezer dolláros befektetéssel indította el 1903-ban, mindössze 15 év leforgása alatt az amerikai utakon futó autók fele már az ő üzeméből került ki. A Ford Motor Company évi kibocsátása 1924-re érte el a kétmilliót, egy T-model ára 260 dollár volt. A Portfolio.com által minden idők legjobb amerikai vállalatvezetőjének tartott Fordról a szakértők megjegyzik: hírhedt antiszemitizmusa az egyetlen, ami felróható ellene.
2. Az amerikai államkincstárt a bedőlés széléről kétszer is visszahúzó John Pierpont Morgan neve egy időre összeforrt a bajba jutott vállalkozások megmentésével. Olyannyira, hogy a múlt század elején rá és tevékenységére utalva hívták morganizációnak, ha egy csődközelbe került céget ismét sikerült nyereségessé tenni. J.P. Morgan először az 1895-ös gazdasági válság idején lépett fel az amerikai állampapír-piac őrangyalaként, amikor 65 millió dollár értékű aranyért cserébe vásárolt államkötvényeket, majd még egyszer az 1907-es tőzsdepánik idején hasonlóan járt el.
3. Az amerikaiak vásárlási szokásait gyökeresen átalakító Sam Walton, a Wal-Mart alapítójának szelleme több mint egy évtizeddel halála után is ott lebeg a világ legnagyobb kereskedelmi vállalatának mindennapi működése felett. A technológiai újításokat is ösztönző felismerés, miszerint a logisztikai központok létrehozása révén hatékonyabbá tehető a szállítás, ezen keresztül pedig olcsóbbá a boltokba kerülő áru, alapozta meg a Walton, egyúttal a Wal-Mart sikerét is. A diszkontlánc mára a pénzpiacra is betette a lábát, 2008-ban megnyitotta első bankfiókját, Mexikóban. A Portfolio.com listájának összeállításában együttműködő szakértők szerint a szállítói lánc elve a lakossági banki üzletágban is érvényesíthetővé válik, de az egészségügyben is alkalmazható lenne a waltoni modell.
4. A jelenleg ismét a csőd szélén álló GM-nek egyszer már akadt megmentője Alfred Sloan személyében. Sloan 1923-ban vette át a General Motorst, amelyet aztán radikálisan átalakított; többek között a márkákat külön egységekbe szervezte, a különböző demográfiai csoportoknak eltérő autókat terveztetett, megdöntve ezzel a Ford által képviselt egy méret minden célcsoportnak megközelítést. Az autók biztonsági előírásait nem mindig előtérbe helyező, a szakszervezetekkel folyton hadilábon álló Sloan vezette be az éves modellváltást, a gyakorlatba is átültetve a tervezett elévülés fogalmát, az 1930-as évekre a világ legnagyobb autógyárává változtatva a General Motorst.
5. A kilencvenes évekre irányíthatatlanul nagyra nőtt, egyúttal vészesen elavulttá váló IBM továbbélése nagyban Lou Gerstner vezérigazgatónak köszönhető, aki 1993-ban, a társaság feldarabolása előtti utolsó pillanatban vette át a társaságot, amelyet egy 8 milliárd dollár értékű egyszeri átalakítás révén mégis sikerült egyben tartania. Gerstner felismerte a piaci igényt, amely máig életben tartja a széles körű tevékenységet folytató, egységes alapokon nyugvó információs technológiai céget - a Global Services üzletág fontosságát. Az addigra szinte teljesen külön életet élő üzletágakat sikerrel kötötte össze, az IBM fellendítésében azonban egy véletlen is a kezére játszott: az internet születése. Gerstner elsőként csapott le a világháló adta lehetőségekre, s mire az IBM bársonyszékéből felállt a korábban 10 milliárd dollár feletti veszteséget termelő cég újra nyereségessé vált, 2002-ben 5,3 milliárd dolláros profitot jelentett. Gerstner számlájára felróható azonban, hogy nem ismerte fel a Microsoft térhódítását, így az IBM komoly vereséget szenvedett a személyi számítógépek operációs rendszereinek piacán.
A Portfolio.com 20 legjobb amerikai vállalatvezetőjéről összeállított lista további helyezettjei:
6. John D. Rockefeller - Standard Oil
7. Steve Jobs - Apple
8. Jeff Bezos - Amazon
9. Andrew Carnegie - Carnegie Steel
10. Bill Gates - Microsoft
11. Michael Bloomberg - Bloomberg
12. Ray Kroc - McDonald's
13. Andy Grove - Intel
14. Walt Disney - Walt Disney Company
15. Reuben Mark - Colgate
16. Warren Buffett - Berkshire Hathaway
17. Katharine Graham - Washington Post Company
18. Lee Iacocca - Chrysler
19. Herb Kelleher - Southwest Airlines
20. Oprah Winfrey - Harpo
