Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ítélet szakértők szerint semmisé teszi az orosz kormány érvelését azzal kapcsolatban, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság nem tárgyalhatja a Jukosz keresetét, mivel a céget már feloszlatták. A döntést a bíróság azzal indokolta, hogy a Rusznyeft nem jogszerűen szerezte meg a Jukosztól az 50 százalékos részt.
A Jukosz három offshore társaságnak adta el 2005 áprilisában a mező 50 százalékát három részben, összesen 3,5 milliárd rubelért, s e társaságokban szerzett részt az akkor még Mihail Gucerijev vezette Rusznyeft. A Jukosz abban az évben csődbe jutott, s addigi leánya, a Szamaranyeftegaz a hitelezőjévé vált 18,6 milliárd rubeles követeléssel. Ebből 5,035 milliárdot nem fizettek ki a csődeljárás során. A Szamaranyeftegaz részvényeit megvette az állami Rossznyeft, a Rusznyeftnek pedig problémái támadtak 2007-ben az igazságügyi szervekkel s az adóhivatallal, egyes értesülések szerint éppen azért, mert vásárolt a Jukosztól. Gucerijev végül lemondott elnöki tisztségéről és külföldre távozott, a Rusznyeftet pedig Oleg Gyeripaszka, az ország akkor leggazdagabb embere vette meg, de felmerült a gyanú, hogy megbízásból járt el.
Tavaly novemberben a Szamaranyeftegas beperelte a Rusznyeftet a csődtörvény azon cikkelye alapján, amely lehetővé teszi, hogy a ki nem fizetett hitelező azon hajtsa be az adósságot, aki jogsértő módon jutott a csődtömeghez, vagy annak egy részéhez. A felperes szerint az adóhivatal 2004. október 13-án felfüggesztette a Yukosz rendelkezési jogát vagyona felett, így az eladás törvénysértő volt, ezért semmisnek tekintendő. A Rusznyeft képviselője szerint az eladás még a jogok felfüggesztése előtt történt.
A gazdasági bíróság döntését számos szakértő bírálta, egyebek között azért, mert így a "megtalált" vagyon teljes egészében egyetlen hitelezőhöz kerül. Szóvá tették, hogy mindeddig minden hasonló keresetet elutasított a bíróság, többek között azért, mert a csődtörvény nem tartalmazza, hogy a csődeljárás lezárása után talált vagyontárgyakat hogyan kell elosztani a volt hitelezők között.
A lap emlékeztetett arra, hogy a felszámolt társaság és vagyona státusa az alapkérdés abban a Jukosz-keresetben is, amelyet január 29-én fogadott be a strasbourgi emberi jogi bíróság, elutasítva az orosz kormány alapvető érvét, amely szerint az eljárásnak nincs helye, mert a Jukoszt már felszámolták. Megfigyelők szerint a befogadás nagy valószínűséggel azt is jelenti, hogy a bíróság a Jukosz javára ítél majd a több tízmilliárd dollárról folyó tárgyaláson.
Egy jogász úgy nyilatkozott a lapnak, hogy az ítélet egyben azt is jelenti, hogy a Jukosz - amelynek egy vagyontárgyát megtalálták -, lényegében posztumusz jogi státusra tett szert. Tekintettel arra, hogy ezt egy orosz bíróság lehetővé tette, ez lényegében kétségessé teszi az orosz kormány érvelését, amely szerint a Jukosz keresetét a strasbourgi bíróság nem tárgyalhatja, mivel a céget már feloszlatták. Amennyiben a döntést helyben hagyják a fellebbviteli szinteken, precedens jön létre, amely lehetővé teszi a már feloszlatott cégekkel kapcsolatos keresetek vizsgálatát, ez pedig lényegében egyezik a strasbourgi bíróság álláspontjával - mondta a szakértő.
A Rossznyeft megelégedéssel vette tudomásul a döntést, a Rusznyeftnél nem kívántak nyilatkozni róla.
