Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentősen rontotta a világgazdaság idei növekedésére adott előrejelzését, s ezzel talán eljutott a mélypontjára egyre romló prognózisok sora. Tavaly októberben még 3,0, novemberben 2,2, januárban 0,5 százalékos GDP-növekedést jósolt a szervezet, amit márciusban már 0,5 százalékos zsugorodásra rontott. A ma közzétett prognózisban már 1,3 százalékos visszaesést prognosztizál.
A második világháború óta arra sem volt példa arra, hogy leálljon a világgazdaság növekedése, a recesszió pedig ezen a szinten végképp ismeretlen jelenségnek számított. A jelentés szerint hiába tettek a világ kormányai és jegybankjai határozott lépéseket a pénzügyi rendszer rendbe tételére, illetve a kereslet élénkítésére, a világ országainak háromnegyedében csökkeni fog az egy főre eső GDP.
A kilábalás a korábbi recessziók utáni növekedésekkel szemben lomha lesz - az IMF arra számít, hogy 2010-ben csak 1,9 százalékkal bővül a világ országainak összesített bruttó hazai terméke. Három hónappal ezelőtt még ennél harmadával nagyobb növekedést jósolt a szervezet.
Ez várható Magyarországon
Miközben a Bajnai-kormány immár 5,5-6 százalékos GDP-visszaesést vár az idén, az IMF prognózisában 3,3 százalék mínusz szerepel. Igaz, ezt 2010-ben sem követi fellendülés, a Valutaalap szerint jövőre 0,4 százalékos további gyengülés várható. Az infláció viszont az idénre várt 3,8 százalék után tovább lassulhat és mérséklődhet a folyó fizetési mérleg hiánya is.
A kormány válságkezelő csomagja 4-4,5 százalékos GDP-arányos folyó fizetési mérleghiánnyal számol, 4,5 százalék alatti infláció mellett. Az IMF-prognózisban rendre 3,9 és 3,8 százalék szerepel 2009-re.
A Valutaalap az európai feltörekvő gazdaságok kapcsán megállapítja, hogy várhatóan jelentősen csökken majd az infláció. Hozzáteszi: miután a térségi devizák leértékelődésére irányuló nyomás továbbra is nagy, ami destabilizálhatja a háztartások és a vállalatok mérlegét is a nagy devizahitel-kitettséggel rendelkező országokban, az érintett jegybankok - köztük az MNB - is az alapkamat tartására kényszerült.
Cikkünk a táblázat után folytatódik.
Hosszabb a pénzügyi alagút
Az IMF azért volt kénytelen rontani globális előrejelzését, mert a pénzpiacok stabilizációja a korábban vártnál hosszabb ideig tarthat - derül ki a Valutaalap jelentésének összefoglalójából. Ebből következően a fejlett országokban 2009-ben és 2010-ben is csökkenni fognak a magánszektorba áramló hitelek és a forráshiány miatt nagyon alacsony szinten marad a feltörekvő országokba áramló tőke mennyisége.
A Valutaalap szakértői emellett azzal számolnak, hogy a vezető ipari államok jegybanki kamatai a nulla közelében lesznek és a központi bankok folytatják úgynevezett szokatlan likviditásélénkítő beavatkozásaikat. Feltéve, hogy a G20-országok idén GDP-jük 2, jövőre 1,5 százalékát fordítják fiskális és monetáris gazdaságösztönzésre, mind a fejlett, mint a feltörekvő országokban gyorsan nőni fog az államok költségvetési hiánya.
A kilátások ugyanakkor nagyon bizonytalanok, nagyobb a kockázata, hogy végül a jelenleg vártnál is rosszabbul alakulnak a világgazdaság mutatói.
Babusgatni kell a bankokat
A tartós fellendülés megalapozásához mindenekelőtt meg kell gyógyítani az agonizáló pénzügyi szektort. Ehhez biztosítani kell, hogy a pénzügyi szolgáltatók megfelelő likviditáshoz jussanak, el kell különíteni és kezelni kell az értéküket vesztett eszközöket, illetve fel kell tőkésíteni a gyenge, de életképes bankokat, és megoldást kell találni a gyakorlatilag tönkrement szervezetek kezelésére.
A Valutaalap azt ajánlja a kormányoknak, hogy a gyógyításhoz bártan használjanak közpénzeket is, például meghatározó tulajdont szerezhetnek bennük, ugyanakkor az államoknak nem tartósan, hanem ideiglenesen kell szerepet vállalniuk a pénzügyi szektorban.
Az IMF szerint a fejlett országoknak a kereslet élénkítése és a defláció megakadályozása érdekében tovább kell enyhíteniük monetáris politikájukat.
Gúzsba kötve táncolni
A feltörekvő országok tehetnek hasonló lépéseket, de csak óvatosan, a rendezetlen árfolyammozgások elkerülésével, illetve a költségvetésük finanszírozásához szükséges tőkebeáramlás feltételeinek biztosításával. Ez azt jelenti, hogy továbbra is gúzsba kötve kell táncolniuk. A fiskális gazdaságösztönző lépésekről ugyanez mondható el, azzal a megszorítással, hogy ezeknek - például az infrastruktúra-beruházások támogatásával - lehetőleg a hosszú távú fellendülést kell szolgálniuk.
A fejlett országok kormányainak arra is figyelniük kell, hogy gazdasági válság kezelését szolgáló kiadásaik eltörpülnek az előtt a kiadásnövekedés előtt, amit a lakosság elöregedése, a nyugdíjasok arányának drámai megugrása fog okozni a következő évtizedekben.
Ezért már most fel kell készülni a rendkívüli intézkedések tervezett visszavonására. Ha túl gyorsan lépnek ezen a téren a kormányok, akkor lefékezhetik a törékeny növekedést, ha túl lassan, akkor a gazdaságban maradt túlkereslet árbuborékok képződéséhez, s ezzel a nehezen helyreállított bizalom megtöréséhez vezethet egyes részpiacokon - hívja fel a figyelmet az IMF jelentése.
Katar tovább száguld - veszélyben Afrika eredményei
Ami az egyes régiókat illeti a FÁK-országok gazdasága szenvedheti el a legnagyobb fordulatot középtávon. Ennek három oka van, egyszerre csapott le rájuk ugyanis a pénzügyi válság (ez a külső forrásokhoz való hozzájutást nehezítette meg), a fejlett országok keresletének csökkenése, illetve a nyersanyagok - ezen belül különösen az energiahordozók - áresése.
Bár a legtöbb FÁK-ország válságállóbbnak tűnik, mint az 1998-as orosz krízis idején, a gazdaság visszaesése súlyos lesz. A régióban a reál-GDP a tavalyi 8,5 százalékos növekedés után az idén több mint 5 százalékkal csökkenhet, és a 2010-es növekedés sem lesz sokkal több, mint 1 százalék.
A FÁK-országokat sújtó három csapás érinti érzékenyen a latin-amerikai térséget is. Az állami és a magánszektor ugyanakkor stabilabb helyzetben volt a válság kitörésekor, a gazdaságok pedig kevésbé voltak összekapcsolódva a fejlett országok bankrendszerével.
A globális válság a közel-keleti régiót sem hagyta érintetlenül, a térséget az olajár zuhanása ütötte ki. Ezen felül a külső finanszírozási feltételek romlása és a tőkeáramlás megfordulása is rosszul hatott, miközben a külföldön dolgozók hazautalásai és a turisztikai bevételek is esnek. Mindezen az erőteljes állami költekezés sem tud fordítani, a térség egészében a 2008-as 6 százalékos növekedés után 2,5 százalékos csökkenésre van kilátás. Az olajkitermelő országokban az Egyesült Arab Emírségek számíthat az egyik legmélyebb recesszióra - ez 0,6 százalékos GDP-csökkenést jelent. Ezzel szemben Katar gazdasága 18 százalékkal nőhet a tavalyi 2008-as 16,5 százalék után.
Veszélybe kerültek Afrika nehezen elért gazdasági eredményei - ezzel a címmel indul a fekete kontinensről szóló fejezet. Az IMF megállapítja: az, hogy az afrikai országok csak viszonylag laza pénzügyi kapcsolatokkal kötődtek a fejlett államokhoz, nem nyújtott védelmet a globális vihar elől. Az afrikai áruk és termékek iránti külső kereslet visszaesése, a hazautalt jövedelmek apadása és a nyersanyagárak esése mind keményen sújtja a kontinens országait - a legnagyobb recesszió az olajexportáló államokban várható.
