Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szakaszhatárhoz érkezett a válság miatt elmélyült politikai-hatalmi harc Ukrajnában Viktor Juscsenko elnök és Julia Timosenko miniszterelnök között, miután a parlament nem volt hajlandó tárgyalni két olyan gazdasági reformjavaslatról - a nyugdíjalap és a Naftogaz állami gáztársaság pénzügyi rendbetételéről -, amelyek végrehajtása feltétele volt annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap(IMF) átutalja hitelkerete második részletét. Döntöttek viszont arról, hogy az eredetileg tervezett jövő januárnál - Juscsenko ötéves megbízatásának lejártánál - sokkal előbb, már idén október 25-én meg kell tartani az elnökválasztást, ami növeli az előrehozott parlamenti választások esélyét is. Ez tovább élesíti a két vezető közti hatalmi harcot, hiába akarta Juscsenko ezt megelőzni alkotmánymódosító javaslataival, amelyeket a parlament tegnap elutasított.
Az elnök által javasolt módosítások lényege az államfői hatalom erősítése, jogkörének jelentős kiszélesítése volt. Ezt szolgálná még a Juscsenko által tervezett kétkamarás parlamenti rendszer is, amelyben területi körzetek képviselői ülnének a felsőházban, vagyis nem pártok képviselői. Elképzelése szerint az államfőnek egyebek mellett meg kellene adni a vétójogot a kormány külpolitikai, belbiztonsági és védelmi döntései fölött.
Ebben a helyzetben szinte senki sem figyelt oda arra, hogy az államfő beszédében megjegyezte: a válság miatt az év első két hónapjában 25-30 százalékkal zuhant a bruttó hazai termék. Az IMF kijevi misszióvezetője örömmel üdvözölte, hogy a 16,4 milliárd dolláros hitelsegély első - már megkapott 4,5 milliárdos - részlete után a második, 1,9 milliárdos részlet átutalásának legalább egyik részét teljesítette a kijevi parlament, amikor jóváhagyta a dohány, az alkohol és a gázolaj illetékének emelését. Mint mondta, most az a fontos, hogy a további feltételek kedden elhalasztott parlamenti megszavazására is mielőbb sor kerüljön.
