Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lap aggódó kérdésére válaszolva a politikus úgy vélte, hogy Romániának egy kis külföldi nyomás soha nem ártott. Ezt a külföldi nyomást 2000 után a Valutaalappal kötött készenléti kölcsönről szóló megegyezés jelentette, azt követően pedig az Európai Unióhoz való előcsatlakozás feltételei. 2005-ben és 2006-ban ezeknek a feltételeknek megfelelően kellett különféle reformintézkedéseket életbe léptetni. Ezek az elmúlt másfél évben akadoznak, így a külföld ösztökélése jó hatással lenne Romániára.
- Azt, hogy mibe kerül Romániának a pénzügyi hitelkonstrukció, csak akkor tudjuk megbecsülni, amikor megismerjük az egyezmény pontos tartalmát, illetve amikor kiderül, hogy mekkora összeg felhasználására lesz szükség. Véleményem szerint az, hogy rendbe szedi és bizonyos nyomást gyakorol a költségvetésre vagy növeli a pénzügyi fegyelmet, pozitív járuléka lehet egy ilyen hitelkonstrukciónak - mondta.
Winkler semmilyen összefüggést nem lát az IMF-hitel jövőbeli törlesztésének módozatai és a román adópolitika között, és reméli, Emil Boc miniszterelnök komolyan gondolja, hogy nem nyúl hozzá a jelenlegi adórendszerhez, hiszen Romániának még mindig felzárkózásra van szüksége. Elemzők szerint tíz-húsz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy Románia gazdaságilag és életszínvonal szempontjából elérje az EU-27 átlagát. Ráadásul olyan körülmények között, amikor Romániának az egysávos, 16 százalékos adókulcs pótlólagos előnyt biztosít. Nyilván nem szabad ezekről a versenyképességi tényezőkről lemondani, tehát semmiképp sem szabad emelni az adókat, az adórendszer egyszerűsítésére, átláthatóbbá tételére viszont mindenképp törekedni kell.
Winkler Gyula az újságíró kérdésére válaszolva úgy vélekedett, hogy jelentős különbségek vannak a román és a magyar gazdaság helyzete között, ezért nem hiszi, hogy Magyarország IMF-hitelekkel kapcsolatos tapasztalatait maradéktalanul hasznosíthatná Románia.
