Hatévi parlamenti csatározás után ma életbe lépett Lengyelországban a magáncsőd intézménye. Eddig a magánembereknek nem volt módjuk kitörni az adóssággal, a törlesztőrészletekkel és a fizetési késedelmekkel egyre növekvő büntetések csapdájából. Az új törvény számos nyugati országhoz hasonlóan szigorú feltételekkel ugyan, de lehetőséget ad erre. (Az amerikai csődintézet szerint tavaly az Egyesült Államokban 1,06 millió magánszemély jelentett csődöt, 20 százalékkal több, mint 2007-ben.) Az első magáncsődtörvény-javaslat 2004-ben került a szejm elé, és a jelenleg ellenzékben levő Jog és Igazságosság párt nyújtotta be, de elbukott, a liberális jobboldal ugyanis túlságosan liberálisnak találta. Azt akarták ugyanis, hogy az azt előidéző okoktól függetlenül bárki jelenthessen magáncsődöt, vagyona kerüljön védelem alá, kötelezettségeinek egy részét fagyasszák be, s az ilyen ügyekkel egy különleges kollégium foglalkozzon, ne a független bíróság.
A most kormányzó Polgári Platform (PO) által keresztülvitt jogszabály nem sokban emlékeztet a régi javaslatra. Csak azok jelenthetnek magáncsődöt, akik önhibájukon kívül eső okokból kerültek a fizetésképtelenség állapotába, tízévente csak egyszer van rá lehetőség és az eljárás során az adós elveszítheti teljes vagyonát, beleértve a lakását is. Ez ellentétes a legtöbb európai ország gyakorlatával, ahol az elsőrendű cél az adósság szerkezetének átalakítása, és csak a legvégső esetben fosztják meg vagyonától a csődbe ment személyt - írta a Gazeta Wyborcza. Ezt nemcsak a jogászok, de még a bankok sem tartják szerencsésnek. A szakértők szerint maximum 50-60 ezer magáncsődkérelemre lehet számítani, holott az Infomonitor BIG adatai szerint 1,2 millió lengyel maradt el tartozásainak törlesztésével, egyedül a bankoknál felhalmozódott lakossági tartozáselmaradás 13 milliárd zloty (2,75 milliárd euró).
