Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az orosz gazdaság idén várhatóan 4,5 százalékkal szűkül - állítja a Világbank országjelentése, amely tavaly novemberben még háromszázalékos növekedést jósolt, igaz, 75 dolláros hordónkénti olajár mellett. Az olajár csökkenése és a pénzügyi válság reálgazdaságra való átterjedése miatt az Oroszország gyors talpra állásával kapcsolatos kezdeti várakozások a szerzők szerint elillantak. A recesszió hosszabb és mélyebb lehet, mint az 1998-as volt - ami 70 százalékkal leértékelte a rubelt -, tovább zuhanhat a lakossági fogyasztás és várható a vállalati kölcsönök vissza nem fizetésének második hulláma.
Az egy évtizedig tartó növekedés után az orosz kormány - a Világbanknál optimistábban - a GDP 2,2 százalékos csökkenésével számol, 7,4 százalékos költségvetési hiány mellett, amiben meghatározó szerepe van a már csak 41 dollárra várt hordónkénti olajárnak. A bank egyetért a kormánnyal abban, hogy az idei inflációt 11-13 százalékra várja a csökkenő lakossági fogyasztás ellenére, mivel azt bőven ellensúlyozza az importárak emelkedése. A tőkekiáramlás elérheti a nettó 170 milliárd dollárt, az orosz bankok és vállalatok idén külföldi adósságszolgálatra több mint 130 milliárd dollárt kell kifizessenek, a közvetlen külföldi tőkebefektetések összege pedig 2009-ben ötmilliárd dollár alá csúszik. Ezzel szemben Alekszej Uljukajev, az orosz központi bank első elnökhelyettese csak 83 milliárd dolláros tőkekivonással számol - írta a Bloomberg.
A jelentés azt javasolja, hogy a pénzügyi szektorról és a nagyvállalatokról a támogatás súlypontját a növekvő társadalmi feszültség miatt a kis- és közepes vállalatokra, a családi pótlékokra, a munkanélküli-segélyre és a nyugdíjakra kellene áthelyezni, erre fordítva a GDP egy százalékát, ami idén és jövőre 0,75 százalékkal növelné a költségvetés hiányát. A Világbank úgy véli, hogy 70 százalékkal kellene emelni a munkanélküli-segélyt, 220 százalékkal a családi pótlékot és 20 százalékkal a nyugdíjakat - emelte ki a Reuters. Prognózisuk szerint 2009-ben 2,7 millióval nő a munkanélküliek tábora, és arányuk meghaladja a 12 százalékot, a lakosságban a nyomor szintjén élők aránya pedig eléri a 16 százalékot.
A világ harmadik legnagyobb valutatartalékának 36 százalékát vitte el az orosz jegybank harca azért, hogy a rubel csak fokozatosan devalválódjon, amely így 30 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben. A vállalati rossz hitelek aránya a januári 3,8 százalékról az év végére akár 10 százalék fölé is emelkedhet.
Alekszej Kudrin pénzügyminiszter sem optimistább a Világbanknál, bár egyelőre nem módosítják a GDP várható csökkenésének mértékét. A gazdasági minisztérium éves vezetőségi ülésén arra figyelmeztetett, hogy előttünk a globális pénzügyi válság újabb hullámvölgye, míg Elvira Nabiullina gazdasági miniszter szerint az egyik legsúlyosabb veszély, ami a nemzetgazdaságokat fenyegeti, a nemzeti valuták leértékelésének versenye, amit egyes országok már meg is kezdtek, ettől várva versenyképességük erősödését.
