Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Miután kedden este Mirek Topolanek kormánya elvesztette a parlamentben a bizalmi szavazást, mind bel-, mind külpolitikai szempontból bonyolult helyzet alakult ki Csehországban. A Patria Finance elemzője a CTK hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a kormány bukása nem lesz jelentős hatással a hazai pénzpiacokra, és Marketa Sichtarova, a Next Finance igazgatója szerint is csak a korona rövid ideig tartó gyengülésére kell számítani.
Mások attól tartanak, hogy a befektetők bizalmát megrendítheti a váratlan esemény - Lettországgal és Magyarországgal ellentétben Csehország helyzetét eddig abszolút szilárdnak tartották. Jaroslav Mil, a cseh ipari konföderáció elnöke pesszimistább az elemzőknél. Leginkább azt tartja aggasztónak, hogy az ellenzék nem várta meg a soros uniós elnökség lejártát, június végét, amíg Mirek Topolanek az Európai Unió elnöke. Szerinte az emiatt kialakult helyzet Nicolas Sarkozy francia elnök azon véleményét látszik igazolni, miszerint a kis országok nem elég stabilak, s ezért nem alkalmasak Európa vezetésére.
A legtöbb cseh szakértő ugyanakkor attól tart, hogy a kormánybuktatás miatt a külföldi befektetők egy kalap alá vehetik az egész közép-európai térséget. Főleg attól félnek, hogy Prágát összemossák Budapesttel. A politikai instabilitás veszélyeztetheti a közkiadások féken tartását és a pártok közötti konfliktus úgy kiéleződhet, mint Magyarországon - figyelmeztetett Jan Cermák, a CSOB pénzintézet elemzője. A válság elleni további intézkedések meghozatala kétségessé vált, mivel a parlament önmagával lesz elfoglalva - vélekedett Jirí Rusnok, a cseh nyugdíjalapok szövetségének elnöke. A Topolanek-kabinet lemondatása a további reformok végét is jelenti, az euróbevezetés tovább csúszik (eredetileg 2009 novemberében jelentették volna be a céldátumot) és teljesen bizonytalanná vált a prágai repülőtér, valamint a CSA nemzeti légitársaság privatizálása.
A bizalmatlansági indítvány parlamenti elfogadása nem jelenti a kormány azonnali menesztését, és még Jirí Paroubek, a jobbközép kormányt megbuktató szociáldemokraták vezére is úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak az uniós elnöki mandátum lejártáig, vagyis június végéig a helyén kellene maradnia. Azonban egyrészt a saját parlamentjének bizalmát sem élvező elnök tekintélye meglehetősen kétes lesz, másrészt az új kormányfő megbízásának joga Václav Klaus államfőé, aki inkább ellenséges az unióval szemben, mint egyszerűen euroszkeptikus, így elképzelhető, hogy megpróbál borsot törni Brüsszel orra alá.
Bár Topolanek maga is megerősítette, hogy soros uniós elnöki megbízatásának lejárta előtt nem mond le tisztéről, ezzel kapcsolatban saját táborában is kétségek vannak. Joseph Daul, az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó jobbközép Európai Néppárt vezetője az AFP-nek nyilatkozva kijelentette: Európának a válság idején erős vezetésre van szüksége, amire nem alkalmas egy olyan kormány, amelyben saját parlamentjének sincs bizalma.
Brüsszel hivatalos nyilatkozatában olyan belpolitikai ügynek minősítette a kormány bukását, ami az Európai Bizottság szerint nem veszélyezteti a cseh elnökséget feladatai ellátásában. Ennek ellentmond, hogy szakértők szerint a prágai parlament döntése leállíthatja például a lisszaboni szerződésről folyó tárgyalásokat.
