Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az albán kormány eltökélt szándéka, hogy júniusban, még a hó végén esedékes országgyűlési választások előtt benyújtja az ország európai uniós csatlakozási kérelmét - nyilatkozta a napokban Sali Berisha miniszterelnök (képünkön) az AFP francia hírügynökségnek. Tiranát nem tántorítja el ettől, hogy a tagországok megosztottak az unió bővítésének kérdésében. A kormányfő szerint alapvetően megállapodásra jutottak az EU soros elnökségét ellátó Csehország kormányával, hogy Albánia még a cseh elnökség idején megteszi ezt a fontos lépést.
Helyi elemzők szerint a tavaly július-decemberi francia elnökség alatt túl korai lett volna az EU-csatlakozási kérelem benyújtása, túl ambiciózusnak tűnt volna az ország szándéka, ugyanakkor ha a cseh elnökséget követő svéd vagy szlovén időszakban tenné meg ezt a lépést az ország, az az önbizalom hiányát bizonyítaná és hat hónappal eltolná a belépés időpontját. Ezért van olyan javaslat, hogy az ország ne várjon júniusig, hanem már április első hetében nyújtsa be kérelmét, ne veszítse el bátorságát az EU-ból érkező negatív jelzések miatt, tegye világossá, hogy - szemben Montenegróval - Albánia igen óvatosan jár el, minden lépését koordinálja az unió döntéshozóival.
Az EU bővítési biztosa, Olli Rehn az albán médiának nyilatkozva világossá tette, hogy csak akkor számíthat az ország a belépési kérelem pozitív elbírálására, ha a június 28-ai választások teljesen tisztán zajlanak le. Ezzel utalt arra a tényre, hogy az sztálinista rezsim 1990-es megdöntése óta az összes választást incidensek kísérték és az eredményt később megkérdőjelezték. Ugyanakkor a parlament tavaly novemberben új választási törvényt fogadott el azzal a céllal, hogy megelőzzék a csalásokat.
A baloldali ellenzék természetesen abban bízik, hogy megnyeri a szavazást, ezért úgy véli, hogy ezt követően kellene benyújtani a csatlakozási kérelmet. Azzal érvelnek, hogy a túl korai lépés miatt az unió hónapokig halogathatja a választ. Berisha viszont az uniót figyelmezteti, hogy a hezitálás ronthatja a közhangulatot - pillanatnyilag az albánok 96 százaléka támogatja az EU-csatlakozást. A kormányfő bízik abban, hogy az EU tagországai értékelik az elmúlt évek erőfeszítéseit, például azt, hogy visszaszorították a szervezett bűnözést, amely korábban uralma alatt tartotta a helyi önkormányzatokat. A kormány szerint Albánia felkészültsége mellett szól az is, hogy a jövő hónapban minden bizonnyal csatlakozik a NATO-hoz, amit Berisha a legjelentősebb eseménynek tart ország történetében 1912, a török birodalom uralma alóli felszabadulás óta.
A 3,6 millió - főként moszlim vallású - lakost számláló Albániában a 2002-2007 között végrehajtott reformoknak köszönhetően a lemaradók negyedét sikerült kiemelni a nyomorból. Ezt bizonyítja, hogy a Világbank 2007-ben a közepes jövedelmű országok csoportjába emelte a balkáni államot minősítési skáláján. Ennek megfelelően Tirana segélyek helyett immáron hitelekért fordulhat a szervezethez. Az ország Japántól 66,2 millió, Ausztriától 25 millió, az EBRD-től további 25 millió eurót kapott lerobbant infrastruktúrájának korszerűsítésére. Várakozások szerint az ország leghamarabb 2014-ben léphet be az Európai Unióba.
