Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy Kína, akárcsak a világ más országai, nem tudja kivonni magát a világgazdasági válság negatív hatásai alól. Az exportra és a külföldi befektetésekre alapozott gazdasági fejlődést jelentősen visszavetette a külföldi megrendelésállomány csökkenése, a nehéz helyzetbe került külföldi vállalatok befektetési hajlandóságának drasztikus gyengülése. A külföldről származó invesztíciók összege 2009 első hónapjában mintegy 30 százalékos visszaesést mutatott az előző év azonos időszakához képest, amire évtizedek óta nem volt példa. A helyi vállalatok egy részének csődje, illetve termelésének visszaesése súlyos problémákat okozott és okoz a munkaerőpiacon, ahol állás nélkül maradt csaknem 20 millió vidéki migráns munkaerő, s egyelőre megoldatlan a 2009-ben diplomázó több mint hatmillió hallgató munkába állítása. Ezért első számú célkitűzéssé vált a munkahelyek megőrzése, újabb álláslehetőségek teremtése. A központi kormány által indított gazdaságélénkítő csomag az infrastrukturális és szociális beruházásokon keresztül éppen a foglalkoztatás stabilizálását és az ehhez szükségesnek ítélt 8 százalékos gazdasági fejlődési ütem fenntartását szolgálja.
A belső kereslet bővítése, az exportfüggőség csökkentése, azaz egy gazdaságfejlesztési mechanizmus megváltoztatása azonban nem képzelhető el egyik napról a másikra. A beruházásokhoz szükséges pénzügyi konstrukciók - így vállalati vagy helyi kormányzati kötvénykibocsátás - megteremtése egyelőre nem tisztázott. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy Kína hatalmas valutatartalékai és belső erőforrásai lehetővé teszik a gazdasági növekedés fenntartását. A vállalati és lakossági megtakarítások fényében az is látszik, hogy - ellentétben sok más állammal és régióval - Kína képes finanszírozni a gazdaságfejlesztési projekteket.
Konkrét vállalati példák mutatják, hogy azok a beruházások, együttműködések, amelyek teljesítik a kormány által támogatott célokat - a munkahelyteremtést, az innovációt, a magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatok fejlesztését, a környezetvédelmet, az energiafelhasználás hatékonyságának növelését -, számíthatnak kedvező kamatozású hitelre, illetve vissza nem térítendő támogatásokra. A központilag megvalósítandó projektek jelentős része már a XI. ötéves tervben is szerepelt, tehát bizonyos szempontból a gazdaság túlfűtöttségének enyhítése érdekében visszafogott beruházások újraindításáról van szó.
A gazdaságélénkítő program és az újabb beruházások túlnyomó többsége a belső piacra irányul, ugyanakkor a válságkezelés lehetőségeket biztosít a külföldi vállalatok helyi együttműködései számára is. A kínai kormány kiemelt támogatást ígér azon külföldi beruházóknak, amelyek magas hozzáadott értéket képviselő iparágakban, kutatás-fejlesztésben, magas szintű technológiák átadásában kívánnak kooperálni. Létrejött egy vállalati befektetések ösztönzését szolgáló befektetési iroda. Annak ellenére, hogy sok nehéz helyzetbe került külföldi vállalat kénytelen volt bezárni kínai cégét, a kiaknázatlan belső piac, illetve a gazdasági növekedés ígérete még mindig vonzerő a potenciális befektetők számára.
Figyelemre méltó az is, hogy a kínai vállalatokat, különösképpen a megfelelő háttérrel rendelkező kis és közepes cégeket a külföldi piacépítésben és befektetéseik támogatása révén is segítik. A kínai kormányzati intézmények a külföldre irányuló befektetések tekintetében az idén nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni az úgynevezett feltörekvő piacokra, ahol a válságból való kilábalást követően gyorsabb növekedésre számítanak. A kiemelt célterületek között található Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Kelet-Közép-Európa, így Magyarország is. Az orientációváltást a korábban biztosnak hitt egyesült államokbeli és nyugat-európai piacokon végrehajtott befektetéseken elszenvedett óriási veszteségek tették szükségessé. Megfelelő tőkeerővel rendelkező intézményi befektetők úgy vélik, hogy a válság okozta árcsökkenés kedvező feltételeket teremtett az újabb akvizíciókhoz, de legalábbis azok feltérképezéséhez. Erre az elkövetkező hat-hét hónapos átmeneti periódus lehet alkalmas, mivel helyi elemzők szerint csak ezt követően lehet megítélni a gazdasági folyamatok irányát és kilátásait. Addig elsősorban az államilag garantált értékpapírok iránt mutatkozik rövid távú befektetési érdeklődés.
A kínai kormányzat elsősorban az informatikai és a petrolkémiai szektorban szorgalmazza a kínai cégek külföldi tevékenységét. Magyarország esetében a kínai-európai áruforgalomhoz kapcsolódó logisztikai szolgáltatások infrastrukturális projektjei iránt tapasztalható érdeklődés.
Európai és magyar vállalatok számára ugyancsak jó lehetőség nyílik magas szintű technológiák közös hasznosítására irányuló kínai kooperáció beindítására. Környezetvédelem, vízgazdálkodás, informatika, megújuló energiaforrások, biotechnológia - ezen területek lehetnek azok, amelyekhez egy kínai partnervállalat kedvező financiális hátteret biztosíthat, megteremtve ezzel a kínai piacra való bejutás lehetőségét és a magyarországi kapacitások megőrzésének esélyét.
