Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A román parlament elfogadta az államháztartás mutatóit, és így elvileg elkezdődhetnek a megígért nagyberuházások, amelyek a költségvetés tervezőinek szándéka szerint lendületet adnak a válság sújtotta gazdasági környezetnek - írta a bukaresti Új Magyar Szó. A lap szerint azonban kérdéses, hogy a költségvetési bevételek ténylegesen elérik-e majd azt a szintet, amit a kormány ígért, és hogy mennyi idő alatt jut a gazdaságba az állami pénz.
Korodi Attila volt miniszter szerint nem lehet csökkenteni a kifizetési időtartamot, és a költségvetésből nem lesz több befektetés az eddiginél, talán még annyi sem. A számítástechnika, az energetika vagy az infrastruktúra területén működő társaságok számára a csőd elkerülésével érhet fel egy-egy állami szerződés megkötése. A legnagyobb állami szerződéseket viszont az infrastruktúra-építésre kötnék. A szállításügyi minisztérium befektetési alapjának (közel kétmilliárd euró) nagy részét (1,5 milliárd euró) a közúti infrastruktúra fejlesztésére szánták.
Tervek szerint az infrastruktúra-fejlesztésre idén közel tízmilliárd eurót fordítanak a költségvetésből (a kiadások 20 százalékát), abban az esetben, ha tartani lehet az adóbegyűjtések előre tervezett ütemét. Ebben még maga a pénzügyminiszter is kételkedik, és a gyenge év eleji adatok tükrében kijelentette: ha a kormánytól független okok miatt visszaesnek a költségvetési bevételek, akkor költséglefaragások lesznek.
A januári adatok már visszaesést jeleznek: nyolc százalékkal alacsonyabbak a bevételek, mint egy évvel korábban, miközben a költségvetésben a teljes évre 18 százalékkal magasabb bevételeket terveznek. A lap által megszólaltatott gazdasági elemző szerint biztosra vehető, hogy a bevételek esni fognak, és ebben az esetben a kormány csak egyféleképpen reagálhat, úgy, hogy csökkenti a kiadásokat.
A bevételek emelkedését nem is lehet számításba venni, főként annak tudatában, hogy a nagy befizetők válság idején használják az úgynevezett költségvetési hitelezést, vagyis késnek a befizetésekkel, annak érdekében, hogy égetőbb szükségleteiket fedezzék - nyilatkozta az Új Magyar Szónak az elemző, aki szerint adóemelések következnek.
