A válság hatására a szlovákok is visszafogták a fogyasztásukat. Ennek konkrét mértékéről még nincsenek adatok, mindössze annyit tettek közzé, hogy januárban az autóvásárlások volumene 41 százalékkal visszaesett. Daniela Cikovská, a GfK Slovakia közvélemény-kutató társaság munkatársa közölte: legfrissebb hangulatjelentésükből kiderül, hogy a lakosság több mint 50 százaléka a korábbinál jobban figyeli az árakat, ami pedig a megtakarítás módozatait illeti, elsősorban a kávéházak, éttermek látogatásáról, a kirándulásokról (az Alacsony- és a Magas-Tátra a fő síidényben szinte kihalt) és a háztartási, műszaki cikkek vásárlásáról mondanak le az emberek.
A polgárok költségcsökkentő magatartása megkérdőjelezi azt a korábban hangoztatott érvet, hogy idén Szlovákia gazdaságát nem az export, hanem a belső fogyasztás tartja majd a víz felett. A takarékoskodás három tényezőre vezethető vissza: az euró januári bevezetésére - amit az állampolgárok ösztönösen az inflációval kapcsoltak össze -, a válságról szóló hírek gyakoriságára, továbbá a növekvő elbocsátások tényére, illetve az ezekről szóló hírekre. Dusan Fabian pszichológus az óvatosságot a tömegpszichózissal is összekapcsolja, mivel a negatív hírek sűrűjében sokan az indokoltnál is jobban takarékoskodnak. Egy kiskapu azonban már megnyílt: az euró bevezetése és a környező országok devizáinak esése azt eredményezte, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország váratlanul meglehetősen olcsó bevásárlási lehetőséggé vált a szlovákok számára, amit a határ közelében lakók intenzíven ki is használnak. A szlovák kiskereskedelmi forgalom esetleges stagnálása vagy esése tehát részben a korábbinál jóval intenzívebb határon túli vásárlásoknak is betudható. Csak Magyarországnál maradva: a mostani helyzetben a szlovákok számára gyakorlatilag minden olcsóbb a magyar boltokban, ami például Győr üzleteinek forgalmában már egyértelműen mérhető.
