Barack Obama leendő amerikai elnök és külpolitikai stábja mély hallgatásba burkolózik, miközben a világ arra vár, hogy Izrael gázai offenzívájával kapcsolatban határozott véleményt formáljon a leendő elnök - így összegezhető az új adminisztráció induló pozíciója a külügyek területén. A tétlenségre vonatkozó egyre gyakoribb bírálatokra Obama rendre azzal válaszol, hogy egy időben csak egy elnöke és külpolitikai irányvonala lehet az USA-nak, így a kétértelműséget megelőzendő a napokban csak általánosságban nyilatkozott a konfliktusról. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok ugyan aktív diplomáciát folytatott egy új tűzszüneti határozati javaslat elfogadása kapcsán, de Condoleezza Rice külügyminiszternek sajtóhírek szerint George W. Bush elnök az utolsó pillanatban a tartózkodásra vonatkozó instrukciót adott.
Obama ezzel szemben a CBS-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy beiktatása után nem vár sokat az állásfoglalással és konkrét cselekvéssel. Ennek alapelvei szerinte a palesztin állam létrehozása, Izrael biztonsági érdekeinek garantálása, és egy - többek között Szíria részvételével megvalósuló - regionális rendezés lehet. Ha az aktív szerepvállalás megvalósul, akkor az hangsúlyváltást jelentene a közvetlen elődök, George W. Bush, illetve Bill Clinton stratégiájához képest, akik csak második elnöki ciklusukban fokozták erőfeszítéseiket egy izraeli-palesztin megállapodás tető alá hozása érdekében. Obama új megközelítést alkalmazna Iránnal szemben is, mivel az ország nemcsak a terrorizmus exportja, hanem feltételezett nukleáris fegyverei miatt is fokozott fenyegetést jelent, amit mind ez ideig nem tudott hatékonyan kezelni az Egyesült Államok.
A tárgyalásra való hajlandóság Obama kampányának egyik fő külpolitikai üzenete volt, más vonatkozásokban ugyanakkor kétséges, hogy meg tudja-e tartani korábbi ígéreteit. Afganisztánnal kapcsolatban máris felülvizsgálta álláspontját, amennyiben már nem pusztán az irakihoz hasonló csapaterősítésben, hanem a stratégia újraértékelésében látja a megoldás kulcsát. Az egyik fontos kampányígéret, a többek között terrorizmussal vádolt személyek őrzését szolgáló guantanamói börtön bezárásával kapcsolatban (Eric Holder igazságügyiminiszter-jelölt eldöntendőnek nevezte azon fogvatartottak sorsát, akiket nem lehet bíróság elé állítani, de veszélyesek az USA-ra nézve). Obama az ABC tévécsatornának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy "nehezebb feladat lesz, mint ahogyan azt a legtöbben képzelik", elsősorban a nemzetbiztonsági és a jogállamhoz fűződő érdekek közötti átváltás miatt. Külpolitikai elemzők szerint a korábbi "zöld" retorika finomítása várható a globális klímaváltozás vonatkozásában is, melynek kapcsán várhatóan Obama is India, Kína és Brazília aláírásához köti majd az Egyesült Államok részvételét a kiotói szerződés lejáratát követő új megállapodásban.
Sebők Miklós