Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két hét alatt már másodszor csökkentette az irányadó kamatszintet az MNB. A monetáris tanács mostani döntésével a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal mérsékelte a kamatszintet, amely így 10 százalékon az Európai Unión belül Románia után a második legmagasabb irányadó ráta.
Elemzők szerint a kamatcsökkentésre azért volt lehetőség, mert az inflációs kockázatok a várakozásokat meghaladó mértékben csökkentek.
Október végén az MNB-nek még 3 százalékpontos kamatemeléssel kellett reagálnia a forint gyengülésére, majd az IMF és az Európai Unió által az országnak nyújtott 20 milliárd eurós hitelkeret már biztosította a magyar deviza stabilitását. Ezt követően - a deviza és kötvénypiac stabilizációját követően - a testület öt héten belül háromszor is mérsékelte a kamarszintet, minden alkalommal 50 bázisponttal.
A Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint amennyiben a mostani kamatvágás sem borítja fel a piacok egyensúlyát, úgy az MNB a jövő év elején akár fel is gyorsíthatja a kamatcsökkentés ütemét. Az MNB előrejelzése szerint a magyar gazdaság 1,7 százalékkal zsugorodhat a jövő év során.
A pénzromlás üteme novemberben 4,2 százalékosra lassult az egy hónappal korábbi 5,1 százalékról, az árstabilitás egyre biztosabbnak látszik azt követően, hogy a 2007 márciusában mért 9 százalékos szintről folyamatosan mérséklődött az infláció. Az MNB becslése szerint jövőre 3,1-3,4 százalék között alakulhat az árszínvonal emelkedése, majd 2010-re bőven a 3 százalékos küszöb alá, 1,5-1,9 százalék körülire mérséklődhet az infláció az idei várhatóan 6,2 százalékos szintről.
Emellett a globális dekonjunktúra rontja a hazai növekedési kilátásokat, a gazdaság jövőre várható visszaesését 2010-ben csak lassú élénkülés követheti.
Mérséklődő kockázatok
A monetáris politikának az inflációs és reálgazdasági szempontok mellett továbbra is figyelmet kell fordítania a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására - fogalmaz az indoklás. Az ország megítélésének októberben megfigyelt radikális romlása után a külső finanszírozást övező kockázatok fokozatosan mérséklődtek. A bizonytalanság azonban ezzel együtt is számottevő, a monetáris politika továbbra is szűk mozgástérrel rendelkezik - teszi hozzá.
A nemzetközi környezetben végbement kedvezőtlen folyamatok tartósan is megváltoztathatják a magyar gazdaság külső forrásbevonási feltételeit. A globális kockázatvállalási hajlandóság hosszabb távon is a válság előtti szint alatt maradhat, ami a hazai gazdasági szereplők alkalmazkodását, a kiadások és jövedelmek közötti különbség tartós csökkentését teszi szükségessé - állítja a tanács.
A Monetáris Tanács a várható gazdasági lassulással és erőteljes dezinflációval összhangban a monetáris kondíciók lazításának folytatása mellett döntött. Amennyiben a tőkeáramlások folytonossága és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása lehetővé teszi az alapkamat a következő hónapokban tovább csökkenhet.
Simor: nincs deflációs veszély
Ma nincs deflációs veszély Magyarországon, azaz negatív fogyasztói áralakulásra nem kell számítani, a bérek növekvő trendje nem ezt vetíti előre - mondta a hétfői tájékoztatóján Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Az aktualizált konvergenciaprogramban szereplő, jövő évi 4,5 százalékos átlagos infláció valószínűleg a jövő évi költségvetés számaival illetve az IMF megállapodással összefüggésben alakult ki - felelte az MTI kérdésére a jegybank elnöke. Hozzáfűzte azt is, hogy a prognózist készítők nehéz helyzetben vannak, hiszen a feltételek gyorsan változnak.
Az MNB november végi inflációs jelentésének készítésekor például még 280 körüli, éppen gyengülő forintárfolyam mellett 80 dolláros hordónkénti olajár volt a jellemző, ma pedig a forint/euró árfolyam 260 körül stabilizálódik, az olajár pedig 40 dollárhoz közelít - magyarázta Simor András. Az MNB elnöke úgy vélte, hogy ha most publikálná inflációs jelentését a jegybank, akkor a jövő évi átlagos inflációt a novemberben közölt 3,1-3,4 százaléknál is alacsonyabbra várná.
Amilyen gyorsan csak lehet
Alapvetően megfelel a várakozásoknak a monetáris tanács 50 bázispontos kamatcsökkentése - mondta el a Napi érdeklődésére Trippon Mariann, a CIB Bank Zrt. vezető elemzője. Az inflációs cél vélhetően már 2009-ben teljesülhet, ezért az infláció már nem képezhette az aggodalom tárgyát - véli az elemző.
Trippon Mariann szerint a további kilátásokat a piaci környezet alakulása nagyban befolyásolja majd, de az ősszi, egy lépcsőben végrehajtott 300 bázispontos rendkívüli kamatemelés eredményét amilyen gyorsan lehet, le kell építeni.
A fundamentális okok által nem indokolt rendkívüli emelést azonban csak fokozatosan szabad lebontani, a piac és forint stabilitására tekintettel - véli az elemző. Ezért valószínűleg továbbra is 50 bázispontonként folytatódik majd a kamatvágás - teszi hozzá.
A piac egyébként már valószínűleg alacsonyabb kamatszintet is megengedne, és a gazdaság is a forintkamatoknak a devizarátákhoz való közelítésében érdekelt - mondja az elemző.
Nagyobb vágások is jöhetnek
Trippon Mariann szerint tavasszal visszaállhat a korábbi 8,5 százalékos kamatszint, 2009 végére pedig akár 7 százalék alá is ereszkedhet az irányadó ráta. Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, akár 50 bázispontnál nagyobb mértékű kamatvágásokra is sor kerülhet a jövő évben - tette hozzá az elemző.
Óvatos MNB
A monetáris tanács lépése megfelel a várakozásoknak, de viszonylag óvatosnak nevezhető, tekintettel például a múlt heti 125 bázispontos török kamatcsökkentésre - nyilatkozta a Napinak Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzője.
A döntés az elemző szerint jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank valóban elkötelezett a monetáris körülmények enyhítése mellett. A Takarékbanknál egyébként 8,5 százalékos irányadó kamatra számítanak jövő márciusra, a jövő év végére pedig 7 százalékos, vagy ennél alacsonyabb ráta alakulhat ki előrejelzésük szerint.
Ádám Zoltán szerint már januárban folytatódhat a kamatvágás, amennyiben a belső és külső, globális körülmények ezt megengedik.
