Barack Obama lesz az Egyesült Államok 44. elnöke - derült ki a magyar idő szerint szerda hajnalban, rekordrészvétel mellett lezárult elnökválasztáson. A Demokrata Párt jelöltje szerda esti állás szerint az 538 elektori szavazatból már 349-et megszerzett, ami bőven meghaladja a győzelemhez szükséges 270 voksot az elnök és alelnök személyéről a népakaratnak megfelelően döntő elektori kollégiumban. A voksoláson az illinois-i szenátor mélyen behatolt a korábban a republikánusok hitbizományának tekintett "vörös" államokba, így megnyerte a legnagyobb skalpot jelentő Floridát, valamint Indianát és Észak-Karolinát, még ha csak minimális előnnyel is. John McCain szenátor, a republikánusok elnökjelöltje országosan a szavazatok 47 százalékát szerezte meg, míg Obama 5 millió szavazatnyi plusszal 52 százalékot.
Az új elnök és alelnöke, Joe Biden 2009. január 20-án teheti le a hivatali esküt, s ez az aktus szinte minden kommentár által hangsúlyozott történelmi jelentőséggel bír majd: Obama lesz az USA első afroamerikai elnöke. A Demokrata Párt jelentősen bővítette törvényhozási többségét is, a szenátusban így megközelítették az ellenzéki obstrukció letöréséhez szükséges hatvanfős küszöböt, ennek elérése azonban nem valószínű a még le nem zárt szavazatszámlálások alapján.
Kampánya beindításakor Obama még egészen más gazdasági helyzettel számolhatott, mint amilyennel a végjátékban szembe kellett néznie. A két év alatt számos betarthatatlan ígéretet tett, majd egyre kevesebb konkrétumot tartalmazó válaszokat adott a gazdasági válsággal kapcsolatos kérdésekre - derül ki a Tax Policy Center legfrissebb elemzéséből. Ezzel együtt a kutatóközpont szerint az illinois-i szenátor korábbi nyilatkozatai alapján többé-kevésbé előre jelezhetőek egy Obama-elnökség várható irányai. Az új vagy akár a most leköszönő kongresszus az új elnök beiktatásáig várhatóan már nem dönt jelentős költségvetési kérdésekben, ugyanakkor előkészítheti a terepet egy gyors január végi adócsökkentési és kiadásnövelési csomaghoz, ami élénkítheti a gazdaságot. Ennek lehetne része a demokrata jelölt egyik fő kampányígérete, az adóhitelek kiterjesztése, valamint egy egyszeri adó-visszatérítés, amiből a megugrott energiaköltségeket finanszírozhatnák a családok. A gazdagabbak számára emellett jó hír lehet, hogy egy recesszió közeli helyzetben az új elnök leveheti a napirendről a Bush-féle adócsökkentések kivezetését a rendszerből.
Az új, demokrata elnök várhatóan betartja vállalását a pénzügyi piacok újraszabályozása kapcsán is, a költségvetési hiány csökkentése ugyanakkor, jelentős részben az említett két terület miatt, lekerülhet az asztalról. Más kérdés, hogy miként reagálnak majd az államkötvénypiacon egy 2009-es 1 ezer milliárd dolláros hiányra. További fontos, csak részben a gazdasághoz köthető terület lehet a kampány korai szakaszában meghatározó témának bizonyuló egészségügyi reform. Ennek kapcsán mostanában az a hír járja, hogy az első ciklusban Obama inkább mégsem futna neki, energiáit elsősorban a már létező programok, például a szegény családok gyermekei számára biztosítást nyújtó SCHIP fejlesztésére fordítaná.
Az, hogy ezen elképzelések közül melyik és milyen ütemben valósul meg, jelentős mértékben az új adminisztráció pénzügyminiszterén múlik majd. A posztra számos, korábban a Clinton-kormányzathoz kötődő szakember neve felmerült, a legtöbbet a tárcát már korábban is irányító Larry Summerst, valamint exbeosztottját, a ma a New York-i Fedet irányító Tim Geithnert emlegetik. A New York Times szerint az elnöki átadás-átvételt vezénylő csapatban mérlegelik nagy tekintélyű korábbi funkcionáriusok rövid távú kinevezését is, akik megnyugtathatnák a piaci kedélyeket. Ezen a listán Paul Volcker egykori Fed-elnök és Bob Rubin, Clinton második pénzügyminisztere szerepel az élen.
Sebők Miklós