Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Gazprom vezetéke közép-európai idő szerint kedden délután 1 órától szerda este 7 óráig lesz üzemen kívül helyezve. Ezután még 24 óráig körülbelül fél kapacitással fog üzemelni a vezeték, mielőtt visszaállna a teljes kapacitás. Az európai fogyasztók alternatív útvonalakon fogják megkapni a kieső mennyiséget a Gazprom közleménye szerint.
Az energiaszállítmányok hosszú távú szerződéseken alapulnak, amelyek pontosan rendelkeznek a karbantartási időszakokról, ezért kívülállóként rosszindulatra vallana azt állítani, hogy politikai célzatosság van a szállítások szüneteltetése mögött - tájékoztatta a Napi Online-t Hegedűs Miklós energiaszakértő, a GKI Gazdaságkutató igazgatója. Ráadásul Oroszországnak sem lenne érdeke a szállítmányok csökkentése, hiszen az neki is nagy károkat okozna - tette hozzá.
Európában kétségtelenül létezik ugyan oroszellenesség, de Hegedűs szerint valójában az Egyesült Államok "bekerítő" politikája az, ami elmérgesítheti a demokratikus hatalmak és Oroszország viszonyát. A politikai ügyet a szakértő szerint az energiaszállítmányoktól külön kellene kezelni, Európának pedig megértőbbnek kellene lennie egy olyan országgal szemben, amely az elmúlt két évtizedben kénytelenül végignézte, hogy az egykori baráti államok NATO- és EU-taggá válnak közvetlen környezetében.
Az EU-ban viták folynak arról, hogyan kellene reagálni Oroszország grúziai inváziójára. A szankcióktól már eddig is tartózkodott az európai közösség, attól tartva, hogy azok alááshatják az energiáról szóló kereskedelmi kapcsolatokat. A grúziai konfliktus azonban a kaukázusi szénhidrogén-szállítmányok jövőjét is érzékenyen érinti, és egyesek szerint a történtek gyakorlatilag az európai energiaellátás diverzifikálásra tervezett Nabucco-projekt végét jelenthetik.
A szankciók nincsenek napirenden hétfőn - idézi Javier Solanát, az EU külügyi vezetőjét a Bloomberg. Solana arra a találkozóra érkezett Brüsszelbe, amelynek éppen az Oroszországgal kapcsolatos egységes reakció kidolgozása lenne a feladata. A kora esti órákig azonban nem érkezett hír arról, hogy bármilyen figyelmeztetést fogalmazott volna meg Európa az orosz lépések miatt.
Az európai országok között talán legerősebb orosz kapcsolatokkal rendelkező Németország külügyminisztere, Frank Walter Steinmeier a hidegháborús receptek kerülését sürgette, és inkább más politikai válaszokat sürgetett. Steinmeier nem mellesleg Gerhard Schröder korábbi kancellár protezsáltja, aki jelenleg a Gazprom egyik menedzsere. Angela Merkel német kancellár a nemzetközi jog megsértésének nevezte a Grúziával kapcsolatos orosz intézkedéseket, és európai gazdasági újjáépítési segélyt ígért Grúziának. Ugyanakkor azt is mondta, hogy "nem akarjuk elvágni az Oroszországgal fennálló kommunikációs csatornákat".
Egy kutatás szerint ugyanakkor a lengyelek 53 százaléka helyeselné az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók bevezetését, és mindössze 30 százalék ellenezné azokat.
Valójában egyetlen európai kormányzati vezető sem szorgalmazott nyíltan gazdasági büntetést Oroszország ellen. Oroszország jelenleg az európai gázigénynek több mint 40 százalékát, az olajimportnak pedig harmadát fedezi, de a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén a gázfüggőség akár 60 százalékra is felszökhet. A hír nem mozgatta meg a piacot, a földgáz ára csökkent a New York-i elektronikus kereskedésben hétfőn.
