Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szlovákiában a Dzurinda-kormány korábban azzal számolt, hogy a nemzeti vagyonalap (Fond Národného Majetku, FNM) várhatóan 2007 végén szűnik meg. A 2006 júliusa óta működő Fico-kabinet azonban letett erről, noha élesen privatizációellenes politikát folytat, többek között a pozsonyi Stefánik repülőtér privatizálását is leállította annak ellenére, hogy a korábban kiírt nemzetközi tendernek már a győztesét is kihirdették (Napi, 2006. október 19.). A Dzurinda-kormány által szorgalmazott magánosítás 20 milliárd koronás pénzinjekcióval, nagyarányú fejlesztésekkel járt volna - minderre a nyertes osztrák-szlovák konzorcium, a bécsi repülőtér üzemeltetőjének részvételével megalakult TwoOne vállalt garanciát -, ám ehelyett most stagnál a légikikötő, fejlesztésének koncepciója azóta sem készült el, forgalma és értéke csökken. Napjainkban az FNM a Meciar-korszak botrányos magánosításainak elhúzódó pereivel foglalkozik, információnk szerint egyetlen komolyabb privatizációs ügyletet sem készít elő.
Csehországban Václav Klaus államfő 2006 áprilisában írta alá a cseh nemzeti vagyonalap (Fond Národního Majetku, FNM) megszűnéséről szóló törvényt. Az ügynökség munkáját a pénzügyminisztérium vette át, az FNM 63 munkatársa is a tárcához került. Csehországban még bőven van mit eladni: többek között most készítik elő a CD Cargo vasúti teherfuvarozó, valamint a Letiste Praha prágai reptér magánosítását. Állami kézben van még a CEZ energiatársaság többségi részvénycsomagja is, ebből a mindenkori cseh kormányok akkor adnak el kisebbségi részesedést, ha pénzügyi gondban vannak. Felmerült már a Budvar sörgyár, a CSA légitársaság és a cseh posta részleges értékesítésének lehetősége is (a légitársasággal ez egyszer már megtörtént a kilencvenes évek elején, de a kisebbségi partner, az Air France utóbb kiszállt a vállalkozásból).
Lengyelországban szervezeti gondok nem voltak a privatizációs rendszerrel - annál több annak működésével, amit a kezdetektől a kincstárügyi minisztérium irányított, gyakran botrányokkal kísérten. Varsóban sokkal gyakrabban állták útját ideológiai érvek a privatizációnak, mint szomszédainál, amiért a sértett nyugati vállalatokkal szemben elvesztett perekkel és a folyamat lefékeződésével kellett fizetnie. A nemrég megalakult liberális jobboldali Tusk-kormány programjának fontos eleme az elődje által gyakorlatilag leállított privatizáció felgyorsítása: jövőre ebből a korábban tervezett 2,3 milliárd zlotynak (940 millió dollár) a kétszeresét szeretnék bekasszírozni. A Kaczynski-kormány bővítéseit visszacsinálva szűkítik a stratégiai vállalatok listáját (ezek nem adhatók el), így részben vagy egészben értékesítik a nemzeti légitársaságot, bankokat, energetikai cégeket, sőt több lépcsőben a varsói tőzsdét is.
