Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Németországban minden második vállalatnak gondot okoz, hogy bizonyos pozíciókra megfelelően képzett szakembert találjon - derül ki abból a felmérésből, amelyet 544 cégvezető megkérdezésével októberben végzett az Ifo gazdaságkutató intézet a WirtschaftsWoche magazin megrendelésére. Ennek eredményeképpen a vállalatok 43 százaléka kénytelen visszautasítani megrendeléseket, illetve hasonló arányuk arra kényszerül, hogy töröljön vagy elhalasszon fejlesztéseket.
A válaszadók hét százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány miatt külföldre telepíthetik cége egyes tevékenységeit. A felmérésbe bevont vállalatok 69 százalékánál bővítették a belső képzést a szakember-utánpótlás javítása céljából, míg 20 százalékuknál emelték a kulcsemberek fizetését.
A berlini gazdasági minisztérium nemrégiben készült tanulmánya szerint a magasan képzett munkaerő krónikus hiánya évente 20 milliárd euró, azaz a GDP egy százalékának megfelelő veszteséget okoz a német gazdaságnak. A szakemberek ráadásul éppen azokban az ágazatokban - például az autógyártásban - hiányoznak, amelyek az ország legfontosabb exportágazatai. Németország 2004-ben, az új uniós tagok csatlakozásakor kétéves derogációt kért munkaerőpiaca megnyitására, amit 2006-ban három évvel meghosszabbított, ám a munkaadók már akkor tiltakoztak ez ellen, hiszen így az új tagállamok külföldre igyekvő szakembereinek java más országokban, elsősorban Nagy-Britanniában helyezkedett el. A német kormány éppen ezért nemrégiben úgy döntött, hogy megnyitja a munkaerőpiacát az új tagországok szakemberei előtt.
