Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szlovákiában az előző, jobbközép kormány még tervezte a tandíjfizetési kötelezettséget, az új kormány azonban elállt ettől - kivételek azonban vannak. Már ettől az évtől tandíjat fizetnek azok, akik két szakot végeznek egyszerre, másoddiplomát kívánnak szerezni vagy évismétlők; az összeg az egyetemekre van bízva - de legfeljebb évi 44 515 korona (332 ezer forint) lehet -, ez szociális vagy egészségi okokból el is engedhető, illetve csökkenthető.
A levelező tagozat a jövő tanévtől lesz fizetős, de nem minden szakon. A költségtérítés évi 18 ezertől 155 ezer koronáig terjed, a legkevesebbet a joghallgatókra, a legtöbbet az állatorvosira járókra vetik ki, illetve a plafon a képzés szintjétől (alap-, mester-, illetve doktorképzés) függően is eltérhet. Csehországban sajtóértesülések szerint 2010-től vagy 2011-től vezetik be a tandíjat, Mirek Topolánek kormányfő nemrég előzetesen egyeztetett a kérdésről az egyetemek rektoraival. Az éves teher a tervek szerint 10 és 14 ezer cseh korona (91-127 ezer forint) között mozoghat; az állam erre kölcsönt nyújtana a hallgatóknak (évente legfeljebb 14 ezer koronát), a törlesztés a munkaviszony megszerzése után kezdődne. Aki azonban az aktuális országos átlagbér alatt keres, az addig mentesülne a törlesztés terhe alól, így elvben megeshet, hogy valakinek egyetlen koronát sem kell visszafizetnie.
Lengyelországban a korábbi, baloldali kormány a felsőoktatás fizetőssé tételét tervezte, amit az akkori ellenzéki pártok hevesen elleneztek, és a jelenlegi kormány idején ez már szóba sem jött.
