Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kazah kormány és az állami beruházásokat kezelő Kazyna alap megvizsgálja, miként lehet visszavásárolni a nemzetközi tőzsdéken jegyzett kazah vállalatok részvényeit - legalábbis erre utasította őket Nurszultan Nazarbajev államfő. Az elnök erről maga számolt be pénteken újságírók előtt; megfigyelők szerint ez válasz akar lenni a hitelminősítők, mindenekelőtt a Standard & Poor's legutóbbi döntéseire. Az S&P a múlt héten a legalacsonyabb befektetői fokozatra, BBB pluszra rontotta le Kazahsztán hosszú lejáratú szuverén devizaadósságainak besorolását, negatív kilátásokkal, s ugyanígy járt el vezető bankjaival. A romló belföldi betétesi bizalom, illetve a nemzetközi hitelek refinanszírozásával kapcsolatos nehézségek miatt ugyanis a kazah bankok rákényszerültek, hogy a jegybankhoz forduljanak rövid lejáratú finanszírozásért. Ennek összege október elejéig elérte az 1300 milliárd tengét (11 milliárd dollár), miközben a jegybank devizatartalékai 5 milliárd dollárral, 18 milliárd dollárra csökkentek, a bankközi betéti kamat 6 százalékról 9 százalékra emelkedett.
A Fitch pozitívról stabilra szállította le négy kazah bank besorolását, a Moody's pedig figyelmeztette a legnagyobb hitelintézetet, a Kazkommertsbankot, hogy le fogja rontani az osztályzatát. Nazarbajev úgy reagált, hogy az ügynökségek nem vették figyelembe a kazah gazdasági fejlődés szintjét. Elemzők viszont felhívták a figyelmet: a kazah bankok megszenvedik azt is, hogy augusztusban tömegével vették ki a pénzüket a betétesek, miután a hónap elején véget ért az egyéves kampány, amelynek során legalizálni lehetett addig eldugott tőkéket. A kampány alatt mintegy 6,8 milliárd dollárnyi vagyon, ezen belül 4,4 milliárd dollár készpénz áramlott be a bankokba.
