Az utóbbi években megerősödött kínai bankok nemzetközi terjeszkedésbe kezdtek. A kirajzó pénzintézetek közül a legnagyobb az Industrial & Commercial Bank of China (ICBC) - piaci értékét tekintve a világ legnagyobb bankja -, amely kisebb felvásárlási célpontokat keres Ázsiában, Európában és az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában és a Közel-Keleten. Első lépésként a thaiföldi ACL Bank ellenőrző pakettje kerülhet a kezébe, a megállapodáshoz hírek szerint már nagyon közel állnak a felek. A Credit Suisse, amely közös tőkealapot működtet a pénzintézettel, illetve a Goldman Sachs, amely korábban részesedéshez jutott a bankban, segíti a megfelelő európai befektetési célpontok megtalálását. A banknak van pénze: tavaly hajtotta végre minden idők legnagyobb elsődleges részvénykibocsátását, ami 21,9 milliárd dollárt hozott.
Az ICBC és társainak terjeszkedése részben földrajzilag, részben logikailag követné a kínaiak külföldi jelenlétét. A pénzintézet például azért tárgyal egy kisebb vietnami bank megvételéről, mert ezzel közelebb kerülhetne az ottani kínai etnikum tagjaihoz mint potenciális ügyfelekhez. A kínaiak logikus követése pedig azt jelenti, hogy az ICBC világszintű hálózata kiszolgálhatja az egyre szélesedő gazdag kínai réteg utazó vagy külföldön vállalkozó tagjait, s a bank vállalati és befektetési szolgáltatásai követhetik a kínai működőtőke-beruházásokat. Természetesen más kínai pénzintézetek is terjeszkednek, például a gyakorlatilag kormányirányítással működő China Development Bank júliusban 9,8 milliárd euróért vásárolt részesedést a brit Barclay's bankban.
Szakértők párhuzamot vonnak a nyolcvanas években a világpiacra lépő japán pénzintézetek és a mostani kínai terjeszkedés között. Azt is a gyors gazdasági növekedés nyomán felhalmozódó tőke kihelyezésének szándéka mozgatta, ám a japán bankok nem tudták átültetni a nemzetközi gyakorlatba hazai módszereiket.
