Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Belarusz arany-, illetve valutatartalékainak értéke szeptember elején elérte a 3 milliárd dollárt, annak ellenére, hogy az országnak augusztusban 460 millió dollárt kellett kifizetnie a Gazpromnak a gázszállítások ellenértékeként. Az ország az év eleje óta halogatta számláinak kiegyenlítését, mert politikai vezetése nem tudta megemészteni, hogy az orosz társaság 2007. január 1-jétől ezer köbméterenként 46-ról 100 dollárra emelte az energiahordozó árát. (Ez még mindig kevesebb mint a fele annak az árnak, amit a Gazprom az Európai Unió országaitól kap.) Az augusztusi válság idején, amikor a szállító a gázcsap elzárásával fenyegetőzött, ha nem kapja meg a pénzét, Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök azt mondta, hogy a kormánynak ki kellett söpörnie a kincstárt a fizetendő összeg előteremtése érdekében. Pjotr Prokopovics, az ország nemzeti bankjának elnöke most azzal magyarázza, hogy azóta ilyen szépen felduzzadtak a tartalékok, hogy az augusztus-szeptemberi időszakban sikeresen megoldották az arany- és valutakészletek feltöltésének feladatát. A Gazprom részesedést akar szerezni a belarusz állami ellenőrzés alatt álló vezetékrendszert üzemeltető Beltranszgazban is, amit Lukasenko hirtelen haragjában úgy kommentált, hogy a cég privatizálni akarja az országát. A két ország tavaly decemberben ennek ellenére aláírt egy egyezményt, amely lehetővé teszi az orosz társaságnak, hogy 50 százalékos részesedést szerezzen fehérorosz partnerében, amiért négy éven át 2,5 milliárd dollárt kell befektetnie a vállalatba. A Gazprom eddig 625 millió dollárt fizetett a Beltranszgaz 12,5 százalékáért.
