Az észt kormány, illetve az állami tulajdonban lévő nemzeti energiacég, az Eesti Energia vezetői egyaránt hangsúlyozzák, hogy Észtország részt szeretne venni a következő évtizedben épülő új finn atomerőmű létrehozásában. Sandor Liive, az Eesti elnöke szerint ha az ország belépne a projektbe, akkor kisebb részesedést kérne, mint amekkorát a litvániai Ignalinában építendő új nukleáris erőmű építéséből vállalt. (Ez utóbbi 22 százalék.) Az ország azért keres további partnereket áramellátásának fejlesztéséhez, mert fő energiaforrása, olajpalakészletei 2015-re kimerülnek. A finn projekt emellett jól kiegészítené az összesen 4 milliárd eurós litván beruházásban való részvételt, miután az - észt megítélés szerint - meglehetősen vontatottan halad.
Finnországban jövőre döntik el, hogy megépítik-e az ország 6. atomerőművét, illetve hogy bevonnak-e ebbe külföldi partnereket. Ha a parlament rábólint a projektre, akkor 2016-2018-ra készülhet el a létesítmény. Ez nagyjából megegyezik az Ignalinában tervezett beruházás befejezésének időpontjával. Finnország áramfelhasználásának negyedét fedezi nukleáris energiával, jelenleg is épít egy óriási, 1600 megawattos teljesítményű atomerőművet.
Ha minden a jelenlegi elképzelések szerint halad, akkor Észtország energiaszükségletének egyharmadát fedezheti atomenergia felhasználásával a következő évtized közepétől, az Eesti portfóliójában 500 megawattot képviselhet ez a forma. Ehhez meg kellene építeni még egy tenger alatti áramvezetéket Finnország és Észtország között, amelynek költsége 200 millió euró lenne. Az Eastlink-2 névre keresztelt vezeték 650 megawattos kapacitása 2013-tól egészíthetné ki az idén elkészült Eastlink-1 350 megawattját.
