Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csaknem tizenkét év után először javított Csehország hitelminősítésén a Standard & Poor's Ratings Services: a hosszú lejáratú szuverén devizaadósságokra az eddigi A mínusznál eggyel jobb, A besorolást adott és ugyancsak eggyel feljebb sorolta a rövid lejáratúakat. A helyi devizában jegyzett hosszú lejáratú adósságok szintén jobb osztályzatot kaptak, elérve az A plusz magasságot, a kilátások minden esetben stabilak. A felminősítést az államháztartási reform végrehajtásával indokolta közleményében az S&P illetékes elemzője, Kai Stukenbrock, kiemelve, hogy ez segít lejjebb szorítani a viszonylag magas költségvetési deficitet. A besorolásnak további támogatást adnak a jó növekedési kilátások, a kellőképpen diverzifikált gazdaság, valamint az erős külső pozíció. A legnagyobb kihívást most a költségvetési hiány további leszorítása és a reformok folytatása jelenti, beleértve a szociális ellátásét is.
Idén a költségvetési deficit várhatóan eléri a GDP 3,9 százalékát (alapvetően a választások előtti expanziós büdzsé miatt); a jobbközép kormány viszont szeptemberben olyan államháztartási reformcsomagot fogadott el, amellyel 3 százalék, vagyis a maastrichti plafon alá nyomhatják le a deficitet. Ezt már 2008-ban el akarják érni, 2010-re pedig 2,5 százalék lehet az arány, az adósság/GDP arány pedig várhatóan a mai 31 százalékos szint körül marad 2010-ig. A költségvetési hiány csökkenése ellenére a hitelminősítő úgy látja, Csehország 2012 előtt nem csatlakozik az eurózónához. (Prágának nincs céldátuma az euró bevezetésére, Mirek Topolánek miniszterelnök pedig épp egy e hétfői interjújában erősítette meg, hogy nem áll szándékában elkapkodni a jelentkezést, még akkor sem, ha teljesítik a konvergenciafeltételeket. A kormányfő szerint kalandos vállalkozás lenne az euró átvétele a nyugdíj- és az egészségügyi reform beindítása nélkül.)
A cseh GDP 2007-2010 között átlag 5 százalékkal bővül majd - állítja az S&P -, a növekedést egyszerre hajtja majd a fogyasztás és a beruházások gyarapodása. A folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya 3 százalék körül marad az évtized végéig, ezt a nettó működőtőke-beáramlás és az EU strukturális alapjaiból érkező támogatások fedezik majd, és Csehország várhatóan nettó külső hitelezői pozícióban marad a közeljövőben.
