Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem aratott diadalt a mostani kormányfő a vasárnapi ukrajnai parlamenti választásokon - nagyjából ennyi volt kijelenthető hétfő délután a szavazatok 80 százalékának összeszámlálása után. Ekkor a 2004-es narancsos forradalomban nagy szerepet játszó 2005-ös miniszterelnök, Julia Timosenko Blokkja és az államfőhöz, Viktor Juscsenkóhoz kötődő Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem tömörülés a szavazatok 46,7 százalékát mondhatta magáénak, míg a jelenlegi miniszterelnök mögött álló Régiók Pártja, valamint a vele szövetséges kommunisták és szocialisták együtt 40,9 százalékot szereztek meg, a volt parlamenti elnök, Volodimir Litvin blokkja pedig 4 százalék körül állt.
Utóbbinak még fontos szerepe lehet a kormányalakítási tárgyalások során, mert bár Timosenko és Juscsenko a választás előtt három nappal megegyezett az együttműködésről, nem tudni, lesz-e kettejük mögött elegendő többség, ha csak a saját formációikra támaszkodnak. Timosenko már vasárnap este, az exit poll eredmények ismertté válása után győztesnek nyilvánította magát; azokból ugyan az derült ki, hogy Janukovics pártjának lesz a legtöbb helye a 450 fős törvényhozásban, ám az is látszott, hogy ő egyedül nem lesz képes kormányt alakítani. Timosenko mindenesetre közölte, hogy egy-két napon belül összehozhatják a koalíciót.
Ez idő tájt az látszik valószínűbbnek, hogy a narancsos forradalom örökösei kerülhetnek kormányra, Timosenko vezetésével, Janukovics pedig vitatja ennek jogosságát (mivel az övé a legtöbb voksot szerző párt, tegnap győztesként szólította fel együttműködésre a parlamentbe bejutott pártok mindegyikét). A külvilág szempontjából ez azt jelentené, hogy a nyugat felé nyitottabb irányvonal kerekedik felül, míg a mai kormányfő inkább az oroszokhoz húzott. Gazdaságpolitikailag egyik párt vagy tábor sem írható le tiszta képletekkel - emlékeztettek a szakértők -, közös vonásuk viszont, hogy szeretnek felülről beavatkozni a piaci folyamatokba, megkérdőjelezni a nem az ő idejükre eső privatizációkat, visszacsinálni elődeik reformkezdeményezéseit. Azzal pedig egyformán szembe kell nézniük, hogy az ukrán gazdaság kulcskérdése a gázár, pontosabban az, hogy mennyibe kerül az Oroszországból és orosz közvetítéssel Türkmenisztánból szállított földgáz, illetve milyen feltételeket tudnak kialkudni - lévén Ukrajna földrajzilag kulcspozícióban - az Európába irányuló gázszállítások tranzitországaként. Timosenko tegnap délutáni sajtótájékoztatóján már közölte, hogy hamarosan tárgyalni akar a gázszállításokról; az Interfax jelentése szerint azt is hozzátette, hogy kiegyensúlyozott és harmonikus kapcsolatokat fognak kiépíteni az oroszokkal.
