Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Némelyik kelet-európai ország folyó fizetési mérlegének hiánya olyan méreteket öltött, hogy kisiklással fenyegetik a gazdaságot, nem is beszélve arról, hogy az eurócsatlakozás is egyre messzebbre kerülhet - állapította meg a Reuters nemrég készült elemzése. A GDP-hez viszonyítva Lettországban a legnagyobb a fizetési mérleg hiánya az EU-n belül. Az első félév brutálisan alakult: 24,8 százalék lett a deficit, szemben az egy évvel korábbi 17,7-del. A jegybank ennek ellenére dicsérte a kormány intézkedéseit, amelyekkel a belső keresletet próbálja visszafogni (a lett GDP az idei második negyedévben 11 százalékkal bővült). Némileg mérséklődött Észtország folyó deficitje is: az első negyedévben még 14 éve nem látott csúcson állt - jelentette a Bloomberg -, a másodikban viszont már jelentősen mérséklődött. Ezeknek az országoknak nehezebb lesz kimászniuk a bajból, mint volt a kilencvenes évek végén Csehországnak, Szlovákiának vagy Lengyelországnak, mert kevesebb működőtőke áramlik már be, több hitelt vesznek viszont fel, ami a mai likviditáshiányos időkben nehézségekbe ütközhet - mondta a Goldman Sachs stratégiai elemzője.
Kemény landolás várhat az elemzők szerint Bulgáriára és Romániára is. Bukarestet a múlt héten figyelmeztette az IMF térségbeli képviselője, Juan Fernandez-Ansola, hogy sebezhetőnek bizonyulhat a hitelválságban, mert bővülő fizetési mérleghiányát csak a beáramló tőkével tudja fedezni. A legfrissebb adat nem sok jót ígér: júliusban 8,97 milliárd euróra rúgott a deficit, szemben az egy évvel korábbi 4,9 milliárddal, és elemzők szerint szinte bizonyos, hogy még egy ideig két számjegyű marad a 10 százalék körüli arány. Az IMF holnap kezdi meg felülvizsgálati misszióját Romániában, és október elejére ígéri legfrissebb prognózisát. Bulgária esetében viszont már a felülvizsgálatot megelőzően növelte a Valutaalap az idei inflációs előrejelzését, nem is kicsit: a korábban jelzett 4,5 százalék helyett 8 százalékos növekedést vár, elsősorban az élelmiszerek drágulása miatt (augusztusban 12 százalék volt a 12 havi infláció). Hasonlóan módosult a fizetési mérleg hiányára adott IMF-prognózis is: májusban még 16 százalékosra tették a GDP-hez viszonyítva, most viszont arra számítanak, hogy az exportnál gyorsabban bővülő import, a szárazság, illetve az árvizek okozta gondok és a növekvő olajárak miatt 20 százalék körülire is hízhat az idei deficit.
