Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nyögvenyelősen halad az EU úgynevezett transzeurópai hálózatok (TEN) projektjeinek a megvalósítása. A közlekedési infrastruktúra fejlesztését részben közösségi (20 százalék), részben tagállami forrásból finanszírozzák, és elvileg elsőbbséget élvezne az a 30 projekt, amelyet az uniós intézmények közösen válogattak ki. Elvileg, mert a valóságban legfeljebb a vasúti teherfuvarozásban tudnak eredményt felmutatni, de a projektek többségénél még itt is jelentős határidőcsúszással számolnak (Napi Gazdaság, 2007. szeptember 12.). A kezdetben ambiciózus program az évek során számos változáson ment át, a legdrasztikusabb beavatkozást a 2007-2013 közötti közösségi finanszírozás módosítása okozta. Az Európai Bizottság még több mint 20 milliárd eurót irányzott elő, a tagállamok mindössze hatot engedélyeztek, amit az Európai Parlamentnek végül sikerült félmilliárddal megtoldania. A 2020-ig szóló teljes program több mint kétszázmilliárd euró értékű, de kérdés, mennyit vállalnának ebből magukra a tagállamok és persze az oroszlánrészt adó privát szféra. Ugyan a kiemelt TEN projektek között van a Gdansk-Brno-Pozsony-Bécs, Patrasz-Athén-Szófia-Budapest autópálya, és egy brit-ír-Benelux közúti program is, ám a realitás, hogy a 30-ból mindössze 6 élvez igazán elsőbbséget - és ezek között nincs közúti fejlesztés. A politika is támogatja az osztrák Brenner alagút vasúti pályájának megépítését, valamint a Párizstól északra haladó TGV expresszvonatnak a balti államokba nyúló szakaszát. Európa másik fontos közlekedési csomópontja juthat lélegzethez, ha korszerűsítik a Basel-Duisburg-Rotterdam-Antwerpen vasúti pályát, és jól halad a "Rajna-acél" vonal, amely Antwerpen kikötőjét köti össze a Ruhr-vidékkel. Mindenesetre az eredeti elképzelés, hogy a TEN projektek húsz százalékát közösségi forrásból finanszírozzák, csak úgy tűnik teljesíthetőnek, ha ehhez sorolják például az új tagállamokban a kohéziós alapból épülő autópályákat. Az más kérdés, hogy a fejlesztési alapokból az uniós célkitűzéseknek megfelelő projekteket kell elsősorban támogatni, mint például a foglalkoztatottságot javító, a műszaki innovációt előnyben részesítő vagy az oktatás színvonalát emelő beruházásokat.
