Az Európai Bizottság a májusiról tegnap 0,1 százalékponttal csökkentette őszi gazdasági növekedési előrejelzését. Eszerint idén a 27 tagú EU-ban 2,8 százalékkal bővül a GDP, az euróövezetben 2,5 százalék várható. Mindezt az EU hét legnagyobb gazdasága adatainak összevetése mutatja. Ugyancsak 0,1 százalékponttal, de emelték az inflációs prognózist is: az EU-27-ben 2,2, az euróövezetben 2,0 százalékos drágulás várható. Az említett hét tagállam (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Lengyelország) az EU GDP-jének több mint négyötödét adja, tehát eredményükből levezethető az egész EU teljesítménye. A német gazdaság növekedési prognózisát a bizottság 2,5-ről 2,4 százalékra, a franciáét jelentősen, 2,4-ről 1,9 százalékra vitte le, miközben a lengyel GDP növekedésének várható szintjét a májusi 6,1-ről 6,5 százalékra emelte.
A bizottsági elemzés két tényezőt emel ki: egyrészt a rendkívül enyhe tél jótékonyan hatott az építőipar első negyedévi eredményére, míg a második negyedév mostohább körülményei miatt lanyhult a szektorban a befektetés. A nyári piaci turbulencia - ha nem ismétlődik meg - viszonylag korlátozott hatású marad. Brüsszel szerint mind az EU-t, mind a világgazdaságot felvértezve találta az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság. A derűlátást táplálja, hogy az EU munkaerőpiaca stabilizálódott, a csökkenő munkanélküliség javítja a fogyasztási mutatókat, a gazdasági bizalmi indexek csak leheletnyivel vannak a közelmúlt csúcsértékei alatt. A munkanélküliség az EU-ban 7 százalék alatt van, amire nem volt példa a nyolcvanas évek eleje óta. A GDP növekedésében a fő tényező a háztartások fogyasztása lesz, ami a belső kereslet motorjának tekinthető az év hátralévő részében is.
Michael Deppler, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai igazgatója kevésbé optimista. Szerinte idén csak 2,6, jövőre 2,5 százalékos GDP-növekedés várható az Európai Unióban, mert a pénzpiaci zavarok a vártnál erősebb negatív hatást generálnak.
