Szlovákiában a jegybank az elmúlt három hónapban nem nyúlt a 4,25 százalékon álló irányadó kamathoz, és az elemzők arra számítanak, hogy ez a következő hónapokban sem lesz másként. Az év/éves inflációs ráta az előző havi 2,5-ről júliusban 2,3 százalékra mérséklődött, az euró 2009-ben esedékes bevezetése szempontjából mértékadó harmonizált infláció pedig 1,5-ről 1,2 százalékra. Szlovákia esetében az inflációt tartják az eurócsatlakozás legnehezebben teljesíthető feltételének, de a jegybank a látványos - a második negyedévben 9,2 százalékos - gazdasági növekedés ellenére sem számít az áremelkedés ütemének gyorsulására. A kritérium teljesüléséhez figyelt időszakban, azaz 2007 áprilisa és 2008 márciusa között a harmonizált infláció átlagos értéke így minden valószínűség szerint nem haladja meg a várhatóan 2,7 és 2,9 százalék közötti referenciaértéket.
Csehországban a központi bank júliusban 25 bázisponttal, közel ötéves csúcsra, 3 százalékra emelte az irányadó kamatot és egyértelműen jelezte, hogy további szigorítást tart szükségesnek. Júniusban ugyanis az előző havi 2,4-ről 2,5 százalékra kúszott fel a pénzromlás üteme és a bank kormányzótanácsa attól tartott, hogy beavatkozás nélkül hamarosan eléri a 3 százalékos célértéket. Ezek után mindenkit meglepetésként ért, hogy júliusban négyhavi mélypontra, 2,3 százalékra mérséklődött az infláció. Az elemzők most arra számítanak, hogy a jegybank e hónap végén szünetet tart és legkorábban szeptemberben emeli a kamatot.
Lengyelországban júliusban nem változtatott a kamaton a jegybank, miután több mint egyéves szünet után az idén áprilisban és júniusban szigorított. Júliusban 2,3 százalékra mérséklődött az infláció, de a jegybank hosszabb távon arra számít, hogy az ütem meghaladja a 2,5 százalékos célértéket, így ha augusztusban nem is, szeptemberben várhatóan szigorítani fog.
Gáti Tibor