Az állami tulajdonú Fejlesztési Bank, melyet egyebek között az orosz kormány befektetéseinek finanszírozására hoztak létre, külföldi cégekben is fog részesedést vásárolni – közölte Alekszej Kudrin pénzügyminiszter, aki maga is tagja a bank felügyelőbizottságának. A bank a tervek szerint az idén 10 milliárd dollár összeggel gazdálkodhat, amit az olajbevételekből létrehozott 122 milliárd dolláros központi stabilizációs alapból kap. Az alap eddig csak AAA hitelminősítéssel rendelkező államkötvényekbe fektetett külföldön. Moszkva azonban egy sor más fejlesztési szervezetet is létrehozott, amelyek összesen 27 milliárd dollárt kapnak a stabilizációs alapból és a csődbe juttatott Jukosz olajvállalat vagyonelemeinek eladása révén befolyt pénzből. A Fejlesztési Banknak nincs saját bankengedélye és nem tartozik a központi bank felügyelete alá. Működését külön törvény szabályozza, amelynek értelmében egyebek között mentességet élvez az áfafizetés és a tőkemegfelelési előírások teljesítése alól. Az intézmény befektetési terve egyelőre embrionális állapotban van, a stratégiai dokumentum tervezete augusztusban kerül a kormány elé. A nyolctagú felügyelőbizottság elnöke Mihail Fradkov miniszterelnök, akinek fia, Pjotr tagja a bank igazgatóságának. A felügyelőbizottság a múlt héten tárgyalt arról, hogy növelik a hatodik legnagyobb belarusz pénzintézetben, a Belvnyesekonombankban birtokolt 53 százalékos részesedésüket. Ez lenne az első komolyabb akvizíciójuk külföldön.
A VTB orosz állami bank azonban már tavaly bevásárolt: 5 százaléknyi pakettet szerzett meg az EADS európai repülőgépgyártó cégből, nem kis aggodalmat okozva Franciaországban és Németországban. Moszkva közös gyártási projektekről akart megállapodni a céggel, és ennek előmozdítása érdekében stratégiai részesedést próbált szerezni, a törekvést azonban az EADS fő részvényesei meghiúsították. Oroszország, amely a világ második legnagyobb olajexportőre, 400 milliárd dollárt meghaladó devizatartalékkal rendelkezik, és ebben a tekintetben a harmadik helyen áll a világon Kína és Japán mögött. A fejlett világ kormányait azonban mindjobban aggasztja a feltörekvő országok – elsősorban Oroszország és Kína – kormányai által ellenőrzött tőkeerős befektetési alapok és bankok növekvő akvizíciós étvágya, mivel ezek a politikai befolyásszerzés eszközei lehetnek. Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa ellenlépésként az aranyrészvény intézményének visszaállítását javasolta uniós szinten.
Gáti Tibor