Abszolút többséget szerzett a vasárnapi török választásokon Tayyip Erdogan kormányfő Igazságosság és Haladás (AKP) pártja. Az 550 mandátumból 340-et szerzett meg, jóval többet a vártnál. A piacok kedvezően fogadták a hírt: tovább erősödött a török líra amúgy is kétéves csúcson lévő árfolyama a dollárral szemben, estek a kötvényhozamok, és újabb rekordszintre emelkedett az isztambuli tőzsde vezető indexe. Jóllehet az AKP iszlám gyökerű párt, eddig a politikai és gazdasági reformok terén éppen Erdogan ért el haladást, ami megnyitotta az utat az uniós csatlakozási tárgyalások előtt. Tény azonban, hogy a reformfolyamat megtorpant, Ankara nem tett eleget politikai ígéretének, hogy javítja kapcsolatait Ciprussal és kiterjeszti rá az EU-val érvényes vámuniót. Brüsszel válaszul kivont a tárgyalások alól nyolc olyan fejezetet, amely összefüggésben áll a vámunióval, viszont, ha csigalassúsággal is, de folynak a tárgyalások.
Olli Rehn, az Európai Bizottság (EB) bővítésért felelős tagja tegnap úgy nyilatkozott, hogy az AKP sikere egyúttal a megújulás megerősítése is, és reméli, hogy Erdogan a támogatás birtokában folytatja az igazságügy és a gazdaság égető reformjait. José Manuel Barroso, az EB elnöke viszont némileg megkésve gratulált Erdogannak és üdvözlésében nem ejtett szót az EU-tagságról, csak az Európa felé vezető útról. Az EU megosztott az ügyben. Az unió ugyan elkötelezte magát a tagság mellett, Nicolas Sarkozy francia államfő azonban nyíltan vallja, hogy Ankarának nincs helye az EU-ban és a teljes jogú tagság helyett egy mediterrán uniót javasol, amit viszont a törökök utasítanak el. A törökök hagyományos támogatói viszont, mint például Stockholm vagy London, ezúttal is a kölcsönös közeledés fontosságát hangsúlyozták.
