Miután az EU-tagállamok illetékes minisztereinek jó része – bár eltérő indoklással – nemet mondott az Európai Bizottság (EB) javasolta borreformra, Brüsszelben már az újabb, ezúttal életképes változaton gondolkodnak. Abban egyetértés van, hogy versenyképessé kell tenni az ágazatot, elfogadják a támogatási rendszer átalakítását is, de a jelenlegi javaslatokat több tagállam is, köztük Magyarország, igazságtalannak tartja. Míg az EB a túltermelés megállítása érdekében korábban 400 ezer hektárnyi kiirtását tartotta szükségesnek, ezt már leszállította 200 ezerre, ám ez is csak abban az esetben tűnik megőrizhetőnek, ha jobban differenciálnának – vagyis azok a régiók essenek inkább áldozatául az irtásnak, amelyek már ma is veszteségesen termelnek. A fölöslegen lepárlással segítő gazdák támogatásának megszüntetése is inkább elfogadható, ha kellő mankót kapnak ahhoz, hogy a minőségi termelés felé vegyék az irányt. Az északi tagállamok – és ide sorolható Magyarország is – elutasítják, hogy a jövőben ne javíthassanak a boron cukor hozzáadásával, pedig Brüsszel ezt kategorikusan megtiltaná. Ezután csak bormustot használhatnának adalékként, ami csak a délieknek kedvez, mert jó áron értékesíthetnék mustkoncentrátumukat. A reformok egyértelmű nyertesének a délieket, mindenekelőtt Olaszországot és Spanyolországot tartják, amelyek Franciaországgal együtt a szektor mostani évi 1,3 milliárd eurós támogatásának négyötödét kapják.
Azzal az EB is kezd tisztába jönni, hogy csak akkor jöhet létre kompromisszum, ha ebből – a különben eredetileg is változatlanul hagyott összegből – a többi északi ország erőteljesebben részesedne, vagyis a támogatás kiszámításában kisebb aránnyal szerepelne az úgynevezett történelmi bázis – ami most 50 százalékban határozza meg a támogatást –, és nagyobbal a termelés mennyisége, illetve a rendelkezésre álló földterület, ami jelenleg csak 25-25 százalékkal számít. A vita tehát folytatódik, most ismét Brüsszelen a sor, hogy módosítson a reformtervezeten.
