Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyértelmű bírálat érte az uniós pénzügyminiszterek részéről a cseh kormányt, amiért a márciusban benyújtott konvergenciaprogram értelmében az idei 4 százalékos deficitet 2009-re is csak 3,2 százalékra mérsékelné. A miniszterek, osztva az Európai Bizottság bírálatát, rosszallásukat fejezték ki, hogy Prága a tavalyi kiemelkedő gazdasági teljesítmény után hagyta elszaladni a költségvetési hiányt. Igaz, időközben a cseh parlament kiegészítő csomagot fogadott el, amelynek teljesülése esetén már jövőre 3,2 százalékos lesz a deficit.
Nem aratott osztatlan tetszést a francia köztársasági elnök hétfő esti föllépése. Nicolas Sarkozy azért jelent meg az euróövezet pénzügyminiszterei előtt, hogy elmagyarázza, miért kér országának extra időt a nullszaldós költségvetés elérésének amúgy 2010-re megcélzott dátumához. A miniszterek lényegében elnapolták, hogy zöld utat adjanak a kérésnek, Párizs szeptemberben részletes programot nyújt be Brüsszelnek arról, milyen strukturális reformokat tervez, amelyek esetlegesen indokolhatják a partnerek beleegyezését. Egyelőre csak annyi derült ki, hogy Sarkozy adó- és járulékcsökkentést akar, ám korántsem biztos, hogy ez a szükséges növekedéshez vezet majd, ami kárpótolhatja a kieső bevételeket.
A pénzügyminiszterek jóváhagyták a francia kormány javaslatát, hogy Dominique Strauss-Kahn volt pénzügyminisztert jelöljék az IMF vezérigazgatójának. A francia jelölt az utolsó pillanatban versenytársat kapott: Varsó Marek Belka volt lengyel miniszterelnököt javasolta, a hozzászóló miniszterek azonban egyhangúan Strauss-Kahnt támogatták. A miniszterek egyúttal „történelmi” döntést hozva elfogadták a brit kezdeményezést, hogy a jövőben ne ragaszkodjanak ahhoz a hagyományhoz, amely szerint míg a Világbank élén amerikai, az IMF vezetői székében európai üljön. A két évtizeddel ezelőtt létrejött informális megállapodás azt jelentette, hogy Washington és az EU egymás között felosztotta a két posztot, amit különösen a feltörekvő országok nehezményeztek. Ez utóbbiak az IMF rugalmatlan politikáját is bírálják, amely bizonyos makromutatók, így a költségvetési hiány vagy az infláció merev teljesítését írja elő, jóllehet például az USA más terápiával próbál úrrá lenni saját gazdasági problémáin.
