Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bor unióbeli túltermelésének megakadályozását és világpiaci pozíciójának javítását akarja elérni az Európai Bizottság tegnap elfogadott ágazati reformterve. Brüsszel érintetlenül hagyná az évi 1,3 milliárdos központi támogatást, de jelentősen módosítja a mai kedvezményezettek körét. A legkorábban 2009-től hatályba lépő új szabályozás szerint megszűnik a borfölöslegen lepárlással enyhítő gazdaságok támogatása és erre a sorsra jut a magántárolás központi segítése is. Brüsszel mintegy kétszázezer hektár szőlőültetvény kivágását szorgalmazza, amit a mainál 30 százalékkal magasabb összeggel kárpótolna. A program öt év alatt futna ki, és a támogatás aránya annál magasabb, minél hamarabb veszik igénybe. Így az első évre még 430 millió eurót irányoznak elő, az ötödik évre az összeg 59 millióra zsugorodik – vagyis míg az első évben hektáronként még hétezer euróval számolnak, a program végén már csak háromezerrel. Brüsszeli remények szerint öt év elteltével már egyértelműen a piac határozná meg, hogy hol, milyen szőlőfajtát érdemes telepíteni, akkorra tehát a korlátozások is eltűnnek. Tilos lesz a bor alkoholtartalmát cukor hozzáadásával javítani, mint ahogy megszűnne a must támogatása is. Az uniós bor világpiaci kampányára évi 120 millió eurót fordítanának. Az EB agrárpolitikáért felelős tagja, Mariann Fischer-Boel szerint abszurd, hogy az EU az ágazat támogatásának harmadát költi arra, hogy megszabaduljon a fölöslegtől, ahelyett, hogy javítana versenyképességén. Glattfelder Béla, az Európai Parlament fideszes képviselője szerint a reform a borfölösleget termelő francia, olasz és spanyol gazdáknak kedvez, és hátrányos Magyarországnak, ahol a termelés és a fogyasztás egyensúlyban van. Szerinte ott kéne a leginkább támogatni az ültetvényritkítást, ahol a legtöbb pénz megy el a lepárlások támogatására. Bírálja a cukortilalmat is, mert a kedvezőtlenebb magyar éghajlaton ez az intézkedés többletköltséget okozhat a termelőknek.
