Az Európai Unió és Törökország csatlakozási tárgyalásain ma a tervektől eltérően csak két újabb fejezetet nyitnak meg, mert Párizs nem járult hozzá a monetáris unióról szóló alapvetően fontos fejezet napirendre tűzéséhez. A lépés meglepetést keltett, mert a tárgyalásokat koordináló Európai Bizottság (EB) illetékes tagja, Joaquín Almunia már kijelentette, hogy nincs olyan vitás kérdés, amely – legalábbis török részről – megakadályozná a fejezet megnyitását. Az EB segítséget nyújt a tárgyalásra való felkészülésben a tagjelöltnek, emellett elkészíti a tagállamok közös tárgyalási álláspontjának tervezetét, amelyre aztán az összes tagnak rá kell bólintania. A fejezet megnyitásának előfeltétele – ellentétben a korábbi, például Magyarországgal szemben is alkalmazott gyakorlattal –, hogy Brüsszelnek vizsgálnia kell, eleget tett-e a tagjelölt bizonyos minimális feltételeknek. A francia lépés azért is váratlan, mert Bernard Kouchner francia külügyminiszter tíz napja még azt mondta, hogy Párizs nem lép a fékre és nem is blokkolja az EU–török csatlakozási tárgyalásokat. A cáfolatra szükség volt, mert főnöke, Nicolas Sarkozy frissen megválasztott köztársasági elnök soha, sem csinált titkot abból, hogy szerinte Törökországnak nincs helye az Európai Unióban, jóllehet a csatlakozási tárgyalások – ha csigalassúsággal is – immár második éve folynak, amelyet természeten megelőzött a tagállamok egyhangú hozzájárulása. Sarkozy ezzel szemben egy mediterrán uniót javasolt Törökországnak, amit Ankara elutasít. Látványosabban halad viszont Horvátország a tárgyalásokon: a 35 jogfejezetből már kettőt lezárt, négy még nyitva áll, és ma újabb hat fejezetet nyitnak meg a brüsszeli találkozón.
