BUX 139301.72 -0,14 %
OTP 45300 0,85 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Sikeresen közvetítettek a magyarok

Felmerült a veszély, hogy a kisebbek rovására kínálnak fel kompromisszumot a lengyeleknek – mondta lapunknak Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára, aki Gál J. Zoltánnal együtt képviselte Magyarországot a reformszerződés előkészítő egyeztetésein.

2007. június 24. vasárnap, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

– A versenytorzítás elkerülése, mint uniós cél, kikerült a szövegtervezetből – a londoni The Times úgy értesült, hogy a magyarok vették észre a múlt keddi egyeztetésen –, igaz, ez?
– Több mint egy tucat észrevételt tettünk, és valóban, azt is szóvá tettük, hogy hiányzik a szabad versenyre vonatkozó félmondat...
– ...Amely végül egy jegyzőkönyvben, toldalékban szerepel csupán. A Financial Times által megkérdezett jogászok szerint ez gyengítheti a jogalapot.
– Ezzel nem értek egyet, mert a versenypolitikában a közösség kizárólagossága nem változik, a jegyzőkönyv ugyanolyan jogi erővel bír, mint a főszöveg. Politikai értelemben visszalépés, hogy nem a főszövegben van, de jogilag nem teremt hivatkozási alapot, tehát nem ad nagyobb lehetőséget a versenyszabályok megsértésére.
– A csúcs utolsó óráiban Magyarország ahhoz a csoporthoz tartozott, amelynek még problémái voltak a szövegtervezettel. Mely területeken sikerült változást kicsikarni?
– Mindenkinek voltak fenntartásai a szöveggel kapcsolatban, amit jól mutat, hogy kedden, amikor a hivatalos szöveg megérkezett, minden delegáció fenntartást jelentett be. Volt egy csoport, amelyik nagyon figyelt arra, hogy lehetőleg minél több megmaradjon az alkotmányból (Spanyolország, Luxemburg, Magyarország, Olaszország, Görögország és Belgium). Ehhez aztán a vitákban felsorakozott Svédország, Szlovákia és Ausztria is. Nagy szerepük volt például abban, hogy milyen módon alkalmazzuk az Alapjogi Chartát. A főszöveg azt mondja, hogy jogi erővel bír a charta, a szerződések jogi erejével egyezően érvényesül; ehhez született egy kiegészítő nyilatkozat, ami bizonyos esetekben nagyobb mozgásteret adott volna a tagállamoknak, hogy eltérjenek jogszabályalkotásukban – ezt sikerült megakadályozni. Azt is elértük, hogy egy nyilatkozat rögzíti az uniós jog elsődlegességét.
– Mit vár a kormány az IGC-től, lesz-e még mód arra, hogy kisebb jelentőségű ügyekben utóvédharcot folytassunk?
– Kisebb jelentőségű esetekben lehet, de az tény, hogy ez a mostani mandátum elég részletes, pontosan meghatározza a nyitott kérdéseket, a szövegezésnél persze nagyon oda kell majd figyelni. Valószínű, hogy részletkérdésekben lesznek még viták.
– Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a szakpolitikai egyeztetéseken, az ellentétek elsimításában önök nagyon aktív szerepet játszottak, amit legfelső szinten is elismertek. Hol volt sikeres a közvetítés?
– Kezdettől azt kértük a tagállamoktól és az elnökségtől is, hogy ne kezdjünk a célokra és értékekre kiterjedő vitát, és ezt mindenki tiszteletben is tartotta. Itt egyébként a kisebbségekhez tartozók jogait szokták előtérbe helyezni, de sokkal többről van szó, valamennyi értékről; és valóban, május közepétől, amikor lezárultak a többoldalú egyeztetések, akkor látszott, hogy a tagállamok ebben egyetértenek. Az új politikák megerősítésében is volt némi szerepünk, például az energiapolitika, a bel- és igazságügyi valamint a kül- és biztonságpolitika területén. És hallattuk hangunkat a tagállamok egyenlőségének kérdésében is, amit szintén támogattak a hasonló kisebb tagállamok. Itt felmerült az a veszély, hogy esetleg olyan kompromisszumot kínálnak fel a nagyobb tagállamok a lengyeleknek, ami a kisebbek rovására történne, erre szerencsére nem került sor. Ebben a német elnökség nagyon korrekt volt, csak olyan javaslatot tett, ami nem érintette a tagállamok egyenlőségét.
– Egyetért-e azzal, hogy ha a lengyel négyzetgyökös szavazati megoldást egy régi, történetesen nettó befizető tagállam javasolja, azt nem söpörték volna le?
– Ezzel nem értek egyet. Nem önmagában áll a kérdés. Németország nagyobb szavazati súlyt kap a kettős többség rendszerében, de cserében elfogadta, hogy lesz az Európai Bizottságnak olyan összetétele (a rotáció miatt), amelynek nem lesz német tagja. Mivel a bizottságnak kezdeményező szerepe van, a képviselt tagállamnak van bizonyos helyzeti előnye. A németek azt is elfogadták, hogy az Európai Parlamentben sem lakosságarányos a rendszer, ami a kisebb tagállamoknak kedvezőbb. Ezek tehát összefüggő kérdések, nem lehet csupán egyik elemen változtatni.

Gordon Tamás
Gordon Tamás

Ez is érdekelhet