Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kedvező előjelekkel ülhet össze ma Brüsszelben az Európai Unió csúcstalálkozója: mivel mindkét fél engedményeket tett, csökkent annak esélye, hogy fiaskóval végződik az EU-alkotmány helyébe lépő úgynevezett reformszerződésről folyó vita. Lengyelország eddig kategorikusan elutasította, hogy a tagállamok szavazati súlyában a lakosság száma meghatározó legyen, ehelyett egy olyan megoldást javasolt, amelyben elveszne a lengyellel szembeni német lakossági fölény. A legutóbbi varsói nyilatkozatok már nem fenyegetnek vétóval, és a soros német elnökség is hajlandó legalább vitára tűzni a problémát. Más kérdés, hogy a kisebb tagállamok érdekérvényesítését védő lengyel álláspontot csupán Prága támogatja, így aligha módosítanak a kettős többség eljárásán, legfeljebb más területen tesznek majd engedményt.
Az elnökség egy 11 oldalas vitairatban foglalta össze elképzeléseit; a kedd esti első egyeztetés során öt-hat olyan témakört nevesítettek, amelyekről bizonyosan csak a csúcs lesz képes dönteni. Az már világos, hogy a tagországok igyekeznek még a látszatát is elkerülni annak, hogy a föderáció irányába tartó integrációs utat jelölnek ki. Így nem említenek uniós jelképeket, például himnuszt vagy zászlót. A többi, kritikus téma: elsősorban Nagy-Britannia kifogásolja az alapvető jogok chartájának beemelését az uniós alapszerződésbe, mert nem akarja megkötni magát szociális, munkajogi ügyekben. Hollandia a nemzeti parlamentek szerepét akarná erősíteni, oly módon, hogy ha a tagállamok parlamentjeinek harmada egy bizottsági kezdeményezést elvet, akkor az kerüljön le a napirendről. Többen is megkérdőjeleznék, hogy elsőbbséget élvezzen a közösségi jog a nemzeti joggal szemben. A hatalommegosztást érinti annak eldöntése, hogy jogi személyiséggel ruházzák-e fel az uniót – amit szintén London támad. A csúcs hivatalosan kétnapos, de az biztosra vehető, hogy a kormányfők előrelátóan nem terveztek más hétvégi programot...
