A tavalyi negyedik negyedévi 6,6-ről az idei első negyedévben 7,4 százalékra gyorsult a lengyel gazdaság növekedésének üteme, amire 1997 óta nem volt példa. A szakértők ezt az uniós alapok egyre jobb kihasználásának – 2004–2006-ban mintegy 8 milliárd eurónyi uniós forrás érkezett az országba – és a növekvő kereslettől fűtött vállalati beruházásoknak tulajdonítják. A történelmi mélyponton levő kamatok miatt olcsó hitelek is fűtötték a fogyasztói kiadásokat. A lakossági fogyasztás 6,9 százalékkal nőtt, a vállalati beruházások 29,6 százalékkal bővültek az előző negyedévi 19,3 százalék után. Tavaly az év egészében 6,1 százalékkal bővült a GDP, idén az elemzők legalább 6,5 százalékra számítanak, miután a rendkívül dinamikus első negyedév után némi lassulást prognosztizálnak. Egyes szakértők szerint ebben meghatározó szerepe lesz a munkaerőhiánynak. Bár még mindig Lengyelország vezeti az EU munkanélküliségi statisztikáját, de az állástalanok száma gyorsan apad – a márciusi 14,4-ről áprilisban 13,7 százalékra esett a ráta –, és tízezrek hagyják el az országot, hogy Nyugat-Európában vállaljanak munkát.
A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsának (RPP) tagjai, Halina Wasilewska-Trenkner és Dariusz Filar – akik mindketten a monetáris szigorítás hívei – úgy látják, hogy újabb kamatemelésre lesz szükség, ha nem is radikális mértékűre. A történelmi mélypontot jelentő négyszázalékos kamat áprilisi 25 bázispontos emelése nem elég, sőt Filar szerint ezt a döntést sürgősen, még az RPP júniusi ülésén meg kellene hozni. Legutóbbi, szerdai ülésén a monetáris politikai tanács nem változtatott a kamatokon. Az RPP másik tagja, Jan Czekaj a Reutersnak úgy nyilatkozott, hogy ez a növekedési ütem előbb vagy utóbb fel fogja fűteni az inflációt, ami újabb kamatemelést tesz szükségessé.
